A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Felföldi Tamás, ELTE Mikrobiológiai Tanszék: Szikes tavaink pikoalgáinak biodiverzitása

Szikes tavaink pikoalgáinak diverzitása A Kárpát-medence különleges, időszakosan sokszor teljesen kiszáradó sekély víztestei (1. ábra) szalinitásukat tekintve meglehetősen változatos képet mutatnak az évszak és a vízszint függvényében (vezetőképesség: 2000-16000 µS/cm; 2. táblázat). 1. ábra. A vizsgált szikes tavak földrajzi elhelyezkedése Az általunk vizsgált szikesek, bár kifejezetten extrém környezeteknek tekinthetők, mégis nagyszámú pikoalga populációval jellemezhetőek. A többször megfigyelt tömegprodukció azonban nem egy domináns és állandó algafaj jelenlétének tudható be, az itt élő apró fotoautotróf lények diverz közösséget alkotnak, mind a prokarióta (pikocianobaktériumok), mind az eukarióta pikoalgák tekintetében (2. ábra, 3. táblázat). 2. táblázat. A vizsgált szikes tavak néhány jellemzője (Vörös és mtsai 2006, Felföldi és mtsai 2009 alapján) tó felszín (km

2

) vízmélység

(cm) Secchi-átlátszóság

(cm) pH vezetőképesség*

(µS/cm) Fertő tó 300 100-120 5-30 9,0-9,3 2500 Kis-Sós tó 0,10 <50 5 9,1 1845 Kastély tó 0,01 60-100 17-35 9,0-9,9 5220-5580 Kelemen szék 1,20 <50 1-5 9,0-9,7 4670-7950 Böddi-szék 1,17 <50 1-5 8,8-9,8 4100-16480 Büdös-szék 0,50 <50 1-5 9,1-9,7 3700-4700 Fehér tó 0,70 <50 1-5 9,1-9,7 3190 Zab-szék 1,00 <50 1-5 9,1-9,8 4100-13890 * a mintavétel(ek) időpontjában (ld. 2. ábra) 2