A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Dinka Mária, Ágoston-Szabó Edit, Kiss Anita, Schöll Károly, MTA ÖBKI: A Fertő magyar tórészének térbeli eltérései a vízkémiai jellemzők és a zooplankton együttesek alapján
szerves C huminanyagok formájában van a vízben, ez különösen a belső tavakban, nádas és csatorna vízének barna színében tükröződik. Szoros lineáris összefüggést állapítottunk meg a víz oldott szerves C és az oldott összes N (DTN=0,0229·DOC+2,594; R 2 =0,955), valamint a szervesanyag (KOI) és az oldott szerves C koncentráció között is (DOC=1,257·KOI+49,06; R 2 =0,965). A mintavételi helyek és a vízkémiai paraméterek klaszter analízise alapján megállapíthattuk, hogy a Bozi-csatorna partközeli B9. mintavételi helye az összes többi mintavételi helytől elkülönül. Ez utóbbi alapvetően két alcsoportra válik szét, melyen belül a nyíltvíz elkülönül a belső tavaktól és a nádas víztől (3. ábra). 3. ábra. A mintavételi helyek csoportosulása vízkémiájuk alapján (2006.07.26.) Zooplankton A Fertő magyar tórészéről ez alkalommal 15 Rotatoria taxont mutattunk ki. Az egyes mintavételi helyek kerekesféreg-együttesei között nagy különbségeket tapasztaltunk, a taxonösszetétel, a diverzitás és a mennyiségi adatok tekintetében egyaránt (3. táblázat). A legdiverzebb és legnagyobb egyedszámú kerekesféreg együtteseket a belső tavakból mutattuk ki. A belső tavak Rotatoria együttesei jelentősen eltértek a tó nyíltvízi részeitől, de közöttük is nagyobb különbségek voltak. A nádas és a csatornák Rotatoria együttesei a nyíltvízieknél gazdagabbak, de a belső tavakban tapasztalt abundanciát nem érték el (3. táblázat). 10
