A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Dinka Mária, Ágoston-Szabó Edit, Kiss Anita, Schöll Károly, MTA ÖBKI: A Fertő magyar tórészének térbeli eltérései a vízkémiai jellemzők és a zooplankton együttesek alapján

Fajok Nyílt víz Belső tavak Nádas Csatorna D

aphnia curvirostris Eylman x x D

aphnia magna Straus x D

iaphanosoma mongolianum Uéno x x x x M

egafenestra aurita (Fischer) x P

leuroxus aduncus (Jurine) x x Scapholeberis rammneri Dumont et Pen. x x Simocephalus vetulus (O. F. Müller) x x Ostracoda x x Cypria ophtalmica (Jurine) x Cyclocypris laevis (O. F. Müller) x N

otodromas monacha (O. F. Müller) x x Copepoda A

canthocyclops vernalis (Fischer) x x x A

rctodiaptomus spinosus (Daday) x x x x E

ucyclops serrulatus (Fischer) x x M

egacyclops viridis (Jurine) x x M

esocyclops leuckarti (Claus) x x M

icrocyclops varicans (Sars) x Thermocyclops crassus (Fischer) x x Denzitás (átlag) (egyed/10 liter) 140,3 809,2 63,9 553,5 Taxonszám (átlag) 5,0 5,4 8,7 7,3 Shannon-Wiener diverzitás (átlag) 0,81 1,25 1,34 0,74 A nyíltvízben (11., 20. mintavételi helyen) jelen lévő kerekesférgek taxon- és egyedszáma (3. táblázat) meglepően kicsi volt (taxonszám: 1-3 egyedszám: 25-100 egyed/10 liter). A Crustacea taxonok közül a nyíltvízi Diaphanosoma mongolianum és Arctodiaptomus spinosus együttesek fordultak elő (3. táblázat). Belső tavak A belső tavak (41., 42., 44., 47. és 48. mintavételi helyek) a nyíltvízi résznél sekélyebbek, a vízmélység 70-110 cm körüli, a víz hőmérséklete 27,8 és 30,1 °C között változott, az üledékfelszín felett 1,0 és 3,6 °C-kal volt alacsonyabb a víz hőmérséklete, mint a vízfelszínen (1. táblázat). A felszínen a víz oxigéntelítettsége, a Herlakni (41) mintavételi hely kivételével, 24-40% körül volt. Értéke az üledékfelszín felé haladva (a 41. hely kivételével) a többi belső tóban is csökkent (1. táblázat). A felszíni víz pH-ja 8,3-9,1 között változott. A belső tavak a felszíni víz elektromos vezetőképessége alapján lényegesen eltértek egymástól (2045 és 2723 µS/cm között változott), a mélység függvényében azonban az elektromos vezetőképesség értéke nem változott. A belső tavakban a vízfelszín közelében a redoxpotenciál közel azonos (180-200 mV) volt. A mélység függvényében viszont minden belső tóban (kivéve Herlaknit /41/) csökkent. A Kisherlakniban (42) az üledékfelszín közelében -58 mV-ot mértünk, ami aneorobiára utal (1. táblázat). A víz sókoncentrációja (1,18 és 1,58 g/l) a belső tavakban, nagyobb, mint a nyíltvíz (1,35-1,40 g/l) és a csatorna (0,58-1,11 g/l) vizében és kisebb, mint a nádasok vízében mértek (1,56-1,98 g/l) (2. táblázat). A kation és anion összetétel változásában a belső tó térbeli elhelyezkedése, a nyíltvíztől való távolsága, vagyis izoláltsága is szerepet játszott (pl. a 47. mintavételi hely vízének elektromos vezetőképessége, sókoncentrációi, kation-anion koncentrációk és arányaik alakulásában). A víz lebegőanyag-tartalma a Herlakni (41. hely) kivételével fele a nyíltvízben és a nádas vízben mérteknek (2. táblázat). A tápanyagok közül a NO

3- koncentrációja a Herlakni (41. hely) vizének kivételével nem volt kimutatható koncentrációban jelen. Itt a PO

4

3- koncentrációja nagyobb, mint a tó nyílt vizében, de kisebb, mint a nádas vizében mért koncentrációk. A klorofill-a 6