A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Dinka Mária, Ágoston-Szabó Edit, Kiss Anita, Schöll Károly, MTA ÖBKI: A Fertő magyar tórészének térbeli eltérései a vízkémiai jellemzők és a zooplankton együttesek alapján

A Rotatoriák (kerekesférgek) közül a planktonikus együtteseket vizsgáltuk, valamennyi mintavételi helyen 2x10 liter vizet szű‍rünk át 40 µm lyukbő‍ségű‍ planktonhálón. A minták egyikét azonnal rögzítettük 4%-os formalinban, a másikból pedig az állatokat még élő‍ állapotban határoztuk meg, lehető‍ség szerint alfaj szintig. A rögzített mintákban lévő‍ állatokat megszámlálva kvantitatív adatokat kaptunk. A Crustaceák (Cladocera, Ostracoda, Copepoda (ágascsápú-, kagylós-, evező‍lábú rákok)) vizsgálatához az 50 L-es zooplankton mintákat 70 μ‍m-es lyukbő‍ségű‍ planktonhálón szű‍rtük át. A mintákat a helyszínen 4%-os formalin-oldattal konzerváltuk. A minták válogatását, valamint az egyes Crustacea fajok egyedeinek számolását és preparálását Nikon SMZ sztereo mikroszkóp és Olympus fénymikroszkóp használatával végeztük. Az együttesek abundanciáját a könnyebb összevethető‍ség miatt individum l-1-ben adtuk meg. Az egyedszám értékébe beleszámoltuk a fajszintre nem meghatározható, de ugyanakkor jelentő‍s egyedszámban elő‍forduló különböző‍ Copepoda fejlő‍dési alakokat is. Adatelemzés, statisztikai módszerek A különböző‍ mintavételi helyeken mért vízkémiai paraméterek közötti eltéréseket (kation és anion összetétel: Na + , K + , Ca 2+ , Mg 2+ , Cl­, SO 4 2­, CO 3 2­, HCO 3­) Maucha-féle csillagdiagramokkal szemléltettük. A klaszter és fő‍komponens analízist (PCA) a Statistica 6, segítségével végeztük. A diverzitási viszonyok jellemzésére a Shannon-Wiener diverzitási indexet (H=-Σ‍pi*lnpi) használtuk, amit a PAST programcsomaggal számítottuk ki (Hammer et al. 2001). Eredmények Nyíltvíz A nyíltvízben (9., 11. és 20. mintavételi helyek) a vízfelszín hő‍mérséklete 28,4 és 29,3 °C között változott (1. táblázat). Az üledékfelszín közelében, a 100-120 cm mélységű‍ mérési helyeken, 0,7­2,0 °C-kal volt alacsonyabb. A víz oxigéntelítettsége a felszínen 95% volt, a mélység függvényében értéke kismértékben (8%-kal) csökkent. A víz elektromos vezető‍képessége a felszínen lényegesen nem különbözik, értéke 2386-2327 µS/cm volt. A nyíltvízi (20.) mintavételi helyen az értéke az üledékfelszín felett a vízfelszínhez képest kismértékben nő‍tt (1. táblázat). A pH értéke a 11. és 20. helyen a 110 cm-es vízoszlopban a felszínen mértekkel (8,8 illetve 9,2) azonos volt az üledékfelszín felett is. A redoxpotenciál a vízoszlopban közel azonos (167 ill. 175 mV) volt (1. táblázat). A víz elektromos vezető‍képessége, sókoncentrációja, a B8. és B9. mintavételi helyeket kivéve, itt volt a legkisebb, de a lebegő‍anyag tartalom e mintavételi helyeken volt a legnagyobb (2. táblázat). Ezen paraméterek mintavételi helyenkénti változásai között lényeges különbségek nem voltak, az egyes paraméterek koncentrációi szű‍k intervallumon belül változtak. A tápanyagok közül a NO 3­-koncentrációja nyíltvízben 0,1 mg/l volt. A PO 4 3- és a klorofill-a koncentráció értékei a nyílt vizű‍ mintavételi helyeken voltak a legalacsonyabbak (3-8 μ‍g/l), a többi mintavételi helyhez képest (2. táblázat). A vizsgált C formák közül kiemelendő‍, hogy az oldott szerves C koncentrációjában (0,45 μ‍-on szű‍rt vízbő‍l meghatározott) az egyes mintavételi helyek között lényeges különbség nem volt (21-31 mg/l), addig az összes szerves C (szű‍retlen víz) koncentrációi a nyíltvízben voltak a legalacsonyabbak (61-67 mg/l). Az összes oldott N (DTN) koncentrációi a víztérben azonosnak tekinthető‍k (2. táblázat). A NO 3-N az összes oldott N 1,6­3,4%-át adta. Az oldott N (DTN) az összes N (TN)-nek 90-93%-át tette ki. A fennmaradó 7-10% N a lebegő‍anyaghoz kötő‍dő‍ N aránya. 3

Next

/
Thumbnails
Contents