A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Babai Dániel, Pécsi Tudományegyetem: A mezőföldi szikes tavak tájtörténete, növényzete

Miháltz I – Faragó M. 1946: A Duna-Tisza közi édesvízi mészképződmények. Alföld. Tud. Int. Évk. 1, 371–384. Mile O. 2003: A Suaeda Forskal ex, Scop. (Chenopodiaceae) nemzetség Magyarországon. Flora Pannonica 1: 29–43. Minker R. é. n.: A Sárvíz-szabályozás története 1700–1829. Fejér Megyei Levéltár, Kézirattár 735. Molnár B. 1979: Szikes tókutatás a Dél-Alföldön. Hidrológiai Tájékoztató 49: 50-51. Molnár B. 1983: A Duna-Tisza közi tavak keletkezése, fejlődéstörténete és hasznosítása. Doktori disszertáció tézisei, Szeged, 143 pp. Molnár B. 1985: A tavak keletkezése, földtani, vízföldtani jellemzőik. In: Tóth K. (szerk.): Tudományos kutatások a Kiskunsági Nemzeti Parkban 1975–1984. Hungexpo, Budapest, 32–38 pp. Molnár B. 1990: A Duna-Tisza közi hátság vízháztartási viszonyainak értekelése a sekélyföldtani kutatási eredmények alapján, különös tekintettel a szikes tavakra. In: Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodása. MTESZ Csongrád Megyei Szervezetének Munkacsoportja, Szeged, pp. 157–180. Molnár B. – Iványosi Szabó A. – Fényes J. 1979: A Kolon-tó kialakulása és limnogeologiai fejlődése. Hidr. Közl. 59: 649–560. Molnár B. – Kuti L. 1983: Az ágasegyházi és orgoványi tavak kialakulása és limnogeológiai fejlődése. Hidr. Közl. 63: 225–230. Molnár G. 2003: A Tiszánál. Ekvilibrium Kiadó, Zalkod, pp. 192. Molnár Zs. 2007: Történeti tájökológiai kutatások az Alföldön. Ph.D. értekezés. Pécs, 222 pp. Molnár Zs. – Biró M. 1995: A kardoskúti Fehér-tó Természetvédelmi Terület kezelési tervet alapozó botanikai felmérése és természetvédelmi értékelése, Körös-Maros vidéki Természetvédelmi Igazgatóság, Szarvas, 121 pp. Molnár Zs. – Biró M. 1997: Vegetation history of the Kardoskút area (SE-Hungary) I: History of the steppes from the Middle Ages to the present. Tiscia 30: 15–25. Molnár Zs. – Borhidi, A. 2003: Continental alkali vegetation in Hungary: syntaxonomy, landscape history, vegetation dynamics and conservation. Phytocoenologia 21: 235–245. Nagy L. 1972: Adatok Fejér megye történet-földrajzi névanyagához. In: Farkas G. (szerk.): Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6, FML, Székesfehérvár, pp. 227–311. Párniczky 1977: Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. In: Farkas Gábor (szerk.): Fejér megyei Történeti Évkönyv 11. FML Székesfehérvár, pp. 161–305. Pécsi M. (szerk.) 1989: Magyarország nemzeti atlasza. Kartográfiai Vállalat, Budapest. Pénzes F. 1872: Fejérmegye gazdasági statisztikája 1869. évről. Fejérmegyei Gazdasági Egyesület, Székesfehérvár. Ponyi J. 1984: Hidrozoológiai kutatások 25 éve Magyarországon 1958-1982. In: Entz B. (szerk.): Magyar Hidrobiológia. Budapest. Prokopp Gy. 1977: Bél Mátyás: Fejér Vármegye leírása. In: Farkas Gábor (szerk.): Fejér megyei Történeti Évkönyv 11. FML Székesfehérvár, pp. 83–117. Radetzky J. 1984: Madarakról, tájakról Fejér megyében. Magyar Agrártudományi Egyesület Fejér megyei Szervezete, Székesfehérvár, pp. 197. Rapaics R. 1916: A Hortobágy növényföldrajza. Gazdasági Lapok 88-89, 102-103, 115-116, 124–126. Rapaics R. 1927: A szegedi és csongrádi sós és szikes talajok növénytársulásai. Bot. Közl. 24: 12- 29. Sigmund, E. 1923: A hazai szikesek és megjavítási módjaik. MTA, Budapest. Soó R. 1933: A Hortobágy növénytakarója. A Debreceni Szemle különszáma, Városi Nyomda, Debrecen, 26 pp. Sümegi P. – Magyari E. – Dániel P. – Hertelendi E. – Rudner E. 1999: A kardoskúti Fehér-tó negyedidőszaki fejlődéstörténetének rekonstrukciója. Földt. Közlöny 129: 479–519. Sümegi P. – Krolopp E. – Rudner E. 2002: Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások térben és időben a Kárpát-medencében. Földt. Közlöny 132: 5–22. Szekrényi B. 1955: A Fejér megyei Sárrét talajai és szikes területeinek kialakulási viszonyai. OMMI Évkönyve 1954–55. 3: 65–76. 15