A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Babai Dániel, Pécsi Tudományegyetem: A mezőföldi szikes tavak tájtörténete, növényzete

ennek a csoportnak tagja. A három transzekt kizárólagosan együtt fordul elő, mindkét irányban pozitív kapcsoltság figyelhető meg közöttük. Érdekes, hogy a felsőszentiváni Sós-tó három transzektjéből kettő egymástól mintegy 10 méterre készült, tófenék-növényzetük hasonló, nádasaik azonban eltérők, más-más csoportba kerültek. A harmadik transzektben megfigyelhető volt a Puccinellia limosa állandó jelenléte, míg a másodikban nem volt jelen a faj. A szárazabbá váló nádasokban nem egységesen zajlanak a változások. 2008-ban csupán egy alkalommal fordult elő, hogy a Sárkány-tó két transzektje egy csoportban volt jelen. A tómeder egyes részeiről teljesen eltűnt a zsiókás, ez idézte elő a változások jelentős részét. Ezzel szemben a sárszentágotai Sós-tó két mintavételi egysége 2007-ben egyetlen alkalommal sem jelentek meg egy csoport tagjaként, míg 2008-ban erre három zóna esetében is van példa. Itt tehát éppen a felsőszentiváni Sós-tóval kapcsolatos megállapításom cáfolata mutatkozik. Úgy gondolom, a sárszentágotai tó esetében ez a vízborításnak olyan változásából adódik, amely nem egyformán érinti az egyes állományokat a különböző partszakaszokon. A tó egyes részein 2007-ben még volt víz a zonáció mederszéli részein (nádas, zsiókás), míg 2008-ban egész évben szárazak maradtak. Ez az egységesülő hatás a zónák átalakulását egy irányba terelhette, amely hasonló módon játszódhat le, mint ahogy Molnár Zsolt a kardoskúti Fehér-tónál, Bodrogközy György és Bagi István a Szívósszéknél, majd Bagi I. a Szappanszéknél figyelte meg és írta le a gyomosodást és szárazodást illetően (Bodrogközy - Bagi 1987, Bagi 1990, Molnár 1997, Fehér 2004). A példákból is jól látható, hogy a két egymást követő évben is jelentős változások zajlottak a szikes tavak növényzetét illetően, az átrendeződés két év alatt is szembetűnő, és akár teljesen más irányultságú. Különösen a mézpázsitos zóna esetében tapasztalható nagy mértékű változás, a 2007-ben megfigyelhető nagy csoport széthullása. Ráadásul a csoportból kieső elemek több, különböző egységet alkotnak 2008-ban. Ugyanakkor megvizsgálhatjuk azt is, hogy egyetlen zóna esetében hogyan változtak a csoportok a két esztendő leforgása alatt. Kiemelném, hogy a zsiókások változtak legkevésbé, vagy változtak meg jellemzően azonos módon. Ez annak tükrében meglepő, hogy pl. a sárszentágotai Sós-tó esetében az egész évben száraz meder ellenére is megfigyelhető volt a zsiókás gyors terjedése 2007 és 2008 során. Szintén gyors, esetenként „viharos” változásokról vannak adatok a kardoskúti Fehér-tó és Szívósszék esetén is (Bodrgogközy – Bagi 1987, Molnár 1997). Az adatok azt mutatják, hogy az egyes zónák nem mutatnak táji jellegzetességeket. A mezőföldi és a Dunától keletre fekvő tavak nem határolódnak élesen el egymástól az egyes zónák vizsgálata alapján. Az eltérések nem a táji különbségekből eredeztethetők. Ezzel szemben, ha a teljes zonáció-sort vesszük alapul, s ezt vizsgáljuk, akkor a különböző tájak szikes tavai jól elkülönülnek egymástól (6. táblázat), és az éles elhatárolódás a két, egymást követő évben is megmarad. Ez egyáltalán nem jellemző az öt zóna esetében. Tehát, az a sajátos helyzet áll elő, hogy amennyiben a tavakat egységként, a zónák mindegyikét figyelembe véve jellemezzük, határozott jellemű, jellegzetes növényzetidinamikai viselkedési sajátságokkal bíró természeti képződményként állnak előttünk. Amikor az öt zóna valamelyikét (bármelyikét) kiemeljük a sorozatból, eltűnnek az egy-egy tájra vagy tóra jellemző sajátosságok, és a terepi tapasztalatok alapján szinte megjósolhatatlan módon, rendkívül diverz csoportok képződnek. Azaz az egyes zonációk fajkészlete, növényzete hasonló az ország különböző pontjain található szikes tavak esetében, de a mintázat a Mezőföld esetében sajátos, egyedi képet mutat. Hazánkban a szikes tavak zonációjának összehasonlító vizsgálatára eddig nem került sor. Az eredmények alapján a kutatás folytatását, más tavakra történő kiterjesztését megfontolásra érdemesnek tartom. 12