A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

11. szekció: A vízmikrobiológia, ökotoxikológia időszerű kérdései - Reskóné Nagy Mária, Kiss Gábor, KDT KTVF, Törökné Kozma Andrea, OKI: A hévízi forrás-tó környezetbakteriológiai és környezethigiénés állapota

A HÉVÍZI FORRÁS-TÓ KÖRNYEZETBAKTERIOLÓGIAI ÉS KÖRNYEZETHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA RESKÓNÉ NAGY MÁRIA

1 – KISS GÁBOR

1 – TÖRÖKNÉ KOZMA ANDREA

2 1 - KDT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2 - Országos Környezetegészségügyi Intézet Bevezetés Az egyedi vízminőséggel bíró, kénvegyületekben gazdag, gyógyhatású Hévízi forrás-tó nemcsak gyógyászati szempontból egyedülálló a világon, hanem mint különleges élőhely ökológiailag is rendkívüli jelentőséggel bír. Korábban, a tó megváltozott hidrológiai viszonyainak hatását kutatva, Szabó I. M. (1989), Szabó Zs. és Fernandez (1982) végeztek vizsgálatokat. Kutatásaik során, 1982-ben a más tavakban ritka előfordulású Micromonosporák közül, egy új fajt a Micromonospora heviziensis mutatták ki. Az 1990-es évek elején a hidrológiai és kémiai jellemzők mellett, a tó sajátos élőlénytársulását Gorzó és munkatársai kutatták (19901993). Ezek a vizsgálatok alapozták meg a tó mikrobiológiai állapotát is magába foglaló későbbi monitorozását. Ponyi Jenő a biológiai monitorozásba több kutatót vont be. Közülük, Borsodi Andrea (ELTE) molekulári biológiai eszközökkel végzett környezetbakteriológiai kutatásai adnak mélyebb betekintést a tó mikrobaközösségeinek összetételébe. A Hévízi forrás-tó környezetbakteriológiai és környezethigiénés állapotának vizsgálatára is Ponyi Jenő (MTA BLKI) által szervezett és vezetett, biológiai monitoring program keretében került sor 1997–1998 között és 2004-ben, a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház megbízásából. A fitoplankton és a fürdőzés szempontjából lényeges higiénés állapotok megítélése mellett, ebben kiemelt szerepet kapott a tó vizében és mederüledékében élő természetes mikróba közösség funkció és típus szerinti vizsgálata. A vízhasználatból eredő környezethigiénés állapot bakteriológiai és parazitológiai méréseken alapuló jellemzése mellett, nem taxonómiai eredményekre, hanem a tó jellegzetes életközösségeihez és higiénés állapotához szervesen hozzátartozó, a szervetlen és a szerves anyagok transzformációjában, résztvevő, mikroszervezetek együttesének nagyságrendi megközelítésére vállakoztunk. A Hévízi forrás-tó ökológiai állapotának 2004 előtti kutatásairól született eredményeket a Hévízi Könyvtár 15. kötete foglalja össze, ami a tó tudományos kutatottságát emelve, jelentős előrelépés volt. Anyag és módszer Mintavétel A mintavételt, a fitoplankton és a környezetbakteriológiai vizsgálatokat a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDT KTVF) Mérőközpontjának Biológiai Laboratóriuma végezte, a parazitológiai vizsgáltokat az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Vízbiológiai és Ökotoxikológiai Osztálya. A biomonitorozás menetéhez alkalmazkodva, a mintázás 2004-ben a Hévízi forrás-tó 5 mérőhelyén szezonálisan történt, évi 3-4 alkalommal (1. ábra). Környezethigiénés vizsgálatokat (higiénés bakteriológia és parazitológia) a leglátogatottabb időpontban végeztünk. 1