A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - dr. Szlávik Lajos Ph.D., Sziebert János, Zellei László, EJF: Lónyai-főcsatorna vízháztartási viszonyainak és a szivattyútelepek belvízbeemelési feltételeinek vizsgálata

43

Vízszint - idősorok Lónyai főcsatorna vízrendszer Mértékadó tiszai árhullám (p=5%) és belvízi vízháztartási állapot esetén

1. eset

94.0

95.0

96.0

97.0

98.0

99.0

100.0

101.0

3/5/99 0:00

3/6/99 0:00

3/7/99 0:00

3/8/99 0:00

3/9/99 0:00

3/10/99 0:00

3/11/99 0:00

3/12/99 0:00

3/13/99 0:00

3/14/99 0:00

3/15/99 0:00

3/16/99 0:00

3/17/99 0:00

3/18/99 0:00

3/19/99 0:00

3/20/99 0:00

3/21/99 0:00

3/22/99 0:00

Idő

Vízszint (mBf)

Kótaj_vsz_szám

Kemecse_1_eset

Demecser_1_eset

Vencsellő_1_eset

Kótaj_1_eset

Kótaj tetőzés: 99,74 mB

1. eset: 99,83 mBf

8,2 nap 4.13. ábra. Nyitott torkolati műtárgy esetén kialakuló vízszint idősorok (Mértékadó árhullám) A nyitott torkolati műtárgy a tetőzést követő leürülési folyamat kezdetén kismértékű késést okoz a referencia állapothoz képest, ez azonban rövid időn belül elenyészik, messze a számítási pontosság határain belülre kerül. 2. eset: A műtárgy ideiglenes kezelési és karbantartási leírásában bemutatott 4. üzemrendi állapot. Zárás: Kótaj 850 cm, (99,08 mBf) és/vagy a Tiszabercel 800 cm (99,36 mBf) elérésekor. Nyitás: Az árhullám levonulásával a műtárgy alvízoldali vízállása a felvízszint alá csökken. Az eset vizsgálata során a szélsőséges helyzetek együttállásából adódó következmények feltárást tűztük ki célként. Ezért a tiszai oldalon a mértékadó árhullámot, míg a Lónyaifőcsatorna terhelésére a 4.9. ábrán bemutatott, hasonlóképpen mértékadónak tekinthető mellékvízfolyás és szivattyútelep üzemelési állapotokat használtuk határfeltételként. Az eredmények a várt következményeket igazolták, magas belvízi terhelések esetén – szivattyús átemelés nélkül – a Lónyai-főcsatorna meder gyors feltöltődése következik be.