A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - dr. Szlávik Lajos Ph.D., Sziebert János, Zellei László, EJF: Lónyai-főcsatorna vízháztartási viszonyainak és a szivattyútelepek belvízbeemelési feltételeinek vizsgálata

32

Az adatbázis meglehetősen inhomogén volt, ami a felhasználás során jelentős többlet előkészítő munkát okozott. A geometriai adatok területi sűrűsége és időszerűsége messze nem elégíti ki a meder modellezési igényű geometriai meghatározásának követelményét. Ebből következően eredményeink is becslés jellegűnek tekinthetők. Ugyanakkor elmondható, hogy a vizsgált nagyvízi tartományon belül, az egyes állapotok hatásainak összevetésére, további tervezési döntések megalapozására alkalmasak. További hidraulikai jellegű adatok körében nem állt rendelkezésünkre a medersimaság szakaszon belüli becsléséhez vegetáció felmérés, ugyanakkor felhasználtuk a helyszíni bejáráskor szerzett információkat és a készített fotó sorozat elemzési eredményeit. Vízfelszín és egyidejű vízhozam hossz-szelvény a Lónyai főcsatornán nem készült, ez jelentősen korlátozta a modell kalibráció lehetőségeit. Mért vízszintek és vízhozamok tekintetében rendelkezésre álltak ugyanakkor a vízrendszer törzsállomásain keletkezett adatok. Különösen hasznosnak bizonyult az árvízkapu kísérleti üzemeltetési időszakaiban, 2008. januárban és márciusban elvégzett vízszint és vízhozam mérések adatsora. A fenti adatokat a FETIKÖVIZIG bocsátotta rendelkezésünkre. Egyéb paraméterek Az egyéb paraméterek halmazát a program használati útmutatója szerint vettük fel. A paramétereket természetesen adaptáltuk a modellezett vízfolyásra és a modellezett időszakokban kialakult állapotokra. 4.3.3. A vizsgált vízrendszer leképezése a modellben A Tisza, a Lónyai-főcsatorna és mellékvízfolyásai tengelyvonalait a 1:10000 topográfiai térképen elvégzett stacionálással határoztuk meg. Ez a tengelyvonal egyenesekből és ívekből áll. Az íveket, mint geometriai elemeket a HEC-RAS nem képes kezelni, ezért azokat sokszögvonallal helyettesítettük. Így a mederszakasz teljes hossza a modellhelyszínrajzán néhány m-rel megváltozott (ami még ezrelékekben sem fejezhető ki), de a számítások során nem a képernyőn megjelenő helyszínrajzzal számol a program, hanem az adatbázisában lévő definiált keresztszelvény stacionálással, így a számítások megegyeznek a nyilvántartásokban is használt hossz-adatokkal. Tehát a tengelyvonal csak az ábrázoláshoz került felhasználásra. (4.2. ábra) A meder geometriai viszonyait a keresztszelvények határozzák meg (4.3. ábra). A szelvényeket x-y koordinátarendszerben, pontpárokkal (távolság – magasság) definiáljuk. A leírás során a vízfolyás adott ágához, annak meghatározott szelvényéhez rendeljük a definiált keresztszelvényt. A keresztszelvényen belül meghatározható az árvízvédelmi töltés legmagasabb pontja, elkülöníthető olyan szelvényrész, amelyben nem áramlik a víz (például épület). Definiálható a partél is, amelyek között lesz a középvízi meder. A szelvényen belül a vagy függőleges, vagy vízszintes értelemben szakaszonként megadhatjuk a változó mederérdességi tényezőt, amely lehet Manning-féle (n), vagy annak reciproka (k). A keresztszelvények között háromféle távolságot adhatunk meg; a középvízi meder tengelyvonalán mért távolságot és a jobb, illetve a bal parti áramlási meder szélén mért távolságot, amelynek erősen meanderező meder esetén van jelentősége. Ekkor a hullámtéri mederrész hossza lényegesen eltérhet a középvízi meder hosszától. A Lónyai-főcsatorna esetén, mivel a meder nem tartalmaz jellegzetes, a középvízi medertől eltérő simaságú hullámtéri mederrészt, ezt az opciót nem használtuk ki.