A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Virág Margit, VIZITERV Environ Kft., Csegény József, FETIKÖVIZIG: Környezeti célkitűzések és intézkedések a Tisza részvízgyűjtő területén különös tekintettel a Felső-Tisza-vidék vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységeire.

A belterületi jó (vízvédelmi) gyakorlat mind a felszíni mind a felszín alatti vizek esetében hozzájárul a jó állapot eléréséhez. Belterületi csapadékvíz elvezetéshez kapcsolódóan jelentős fejlesztések valósulnak meg mindhárom tervezési alegység területén. Mivel a belterületi csapadékvíz elvezetésének megoldása pályázati forrásoktól függ, ezért valószínűsíthetően 2015 után is folytatódni fognak a fejlesztési feladatok. A halastavi és a horgászati hasznosítás jó gyakorlatának kialakítása A szervesanyag és tápanyagterhelés csökkentése, valamint az alvizek védelme érdekében vizsgálni kell a halászati horgászati hasznosítást, törekedni kell a jó halgazdálkodási, horgászati gyakorlat alkalmazására, melynek része a megfelelő halszerkezet telepítése is. A Felső-Tisza alegység területén a Fehérgyarmati halastó és a Kemecsei halastavak intenzív halászati hasznosításúak. A Rétközi tó valamint a Szamosmenti tározó elsődlegesen belvíztározó, másodlagosan horgászati hasznosítású. A Szamos-Kraszna tervezési alegységen két természetes felszíni állóvíztest található (Tunyogmatolcsi Holt-Szamos és Szamossályi tározó), melyeknek a hasznosítása elsődlegesen belvíztározó, azonban mindkettőn halászati hasznosítás is folyik. Mindkét esetben magas szervesanyag és tápanyagtartalom mutatkozik, melynek csökkentése érdekében vizsgálni kell a halászati horgászati hasznosítást, törekedni kell a jó halgazdálkodási, horgászati gyakorlat alkalmazására, melynek része a megfelelő halszerkezet telepítése is. A Lónyay-főcsatorna tervezési alegységen a Nagyvadas-tó, mint természetes, valamint az Őzei víztározó, mint mesterséges állóvíztest, horgászati hasznosításúak. A Nagyréti és Oláhréti víztározók, mint mesterséges állóvíztestek elsődlegesen belvíztározók, azonban hasznosításként az öntözés és halászat is megjelenik. 6.2. Egyéb szennyezésekkel kapcsolatos problémák megoldása Szennyezés veszélyes anyagokkal A megoldásra váró feladatok között szerepel a Túr nehézfém szennyezésének csökkentése/megszüntetése (Felső-Tisza tervezési alegység), a kémiailag jó állapot elérése a Túron, az Öreg-Túr ökológiai állapotát javító vízkormányzás lehetőségének megteremtése. További feladat a Szamoson és a Krasznán, valamint a Keleti övcsatornán a külföldről érkező tápanyag, szerves-anyag és veszélyes anyag terhelés csökkentése (Szamos-Kraszna tervezési alegység). Javasolt a Romániával történő egyeztetés és szoros együttműködés a szennyezés román területen történő megszüntetésének az érdekében. Alapvetően jogi szabályozást igénylő kérdés. A folyó nemzetközi vízgyűjtőjére vonatkozó részletes állapotfelmérést el kell végezni. Erre vonatkozóan a Vízminőségi Albizottság részéről már történt kezdeményezés. Ipari szennyvízkibocsátásokból származó terhelések csökkentése, termálvíz bevezetések korlátozása Az intézkedés célja az ipari szennyvíz és használt termálvíz bevezetések felülvizsgálata, korlátozása, szükség esetén megszüntetése. A Felső-Tisza alegység területén a Belfőcsatorna és a Gőgő-Szenke főcsatorna érintett mind ipari mind használt termálvíz bevezetés szempontjából. A bevezetett víz mennyisége igen jelentős, hozzájárul a vízminőségi problémákhoz, azonban ennek mértéke ismeretlen. A Szamos-Kraszna alegység területén a Keleti övcsatorna és a Pilis-Piricsei főfolyás érintett ipari szennyvíz bevezetés szempontjából. A bevezetett víz mennyisége igen jelentős, 16