A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Virág Margit, VIZITERV Environ Kft., Csegény József, FETIKÖVIZIG: Környezeti célkitűzések és intézkedések a Tisza részvízgyűjtő területén különös tekintettel a Felső-Tisza-vidék vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységeire.

Állattartó telepek: 2 db (Rétköz sekélyporózus, Beregi sík sekélyporózus), 1 db (Nyírség keleti perem sekélyporózus) Kommunális hulladéklerakó: 1 db (Rétköz sekélyporózus) Szabálytalan kútkiképzés: 3 db (Szatmári sík sekélyporózus, Rétköz sekélyporózus, Beregi sík sekélyporózus), 2 db (Nyírség keleti perem sekélyporózus, Kraszna-völgy, Szamos-völgy sekélyporózus), 1 db (Nyírség-Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő sekélyporózus) Egyéb szennyezések (víztestek száma: szennyezőanyagok szerinti bontásban) Ipartelepek: 2 db (Nyírség-Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő sekélyporózus, Nyírség-Lónyayfőcsatorna-vízgyűjtő porózus) 6. Környezeti célkitűzések és intézkedések a Felső-Tisza vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység területén 6.1 Tápanyag- és szervesanyag terhelések csökkentése Területi agrárintézkedések a tápanyagterhelés csökkentése érdekében Elöljáróban meg kell említeni, hogy a tervezett intézkedések a Felső-Tisza és a SzamosKrasznaköz tervezési alegységek területén önmagukban nem oldják meg a felszíni vizek tápanyag és szervesanyag szennyezéseit, valamint a felszín alatti vizek nitrát, illetve ammónium szennyezéseit. Csak korlátozott mértékben hozzájárulnak hozzá a jó állapot eléréséhez, mivel a Felső-Tisza-vidék területén lévő legjelentősebb vízfolyások vízgyűjtő területének nagyobb része Ukrajnában, és Romániában található. A intézkedések csak abban az esetben lesznek hatékonyak, ha azokhoz hasonló intézkedéseket Ukrajnában és Romániában is bevezetnek. A tervezési területeken területén lévő nagyobb állattartó telepek esetében a korszerűsítés megtörténik, mely önmagában szintén nem oldja meg a vízfolyások vízminőségi problémáját, azonban hozzájárul a jó állapot eléréséhez. A tervezési alegységek területén a legfőbb problémát a mezőgazdasági diffúz szennyezés jelenti, ezért a megoldások a költségektől és támogatásoktól függően a következők lehetnek: művelési mód váltás, művelési ág váltás és táblaszegélyek kialakítása a szennyezőanyag kibocsátás, és bemosódás csökkentése érdekében. A szántó konverziója legelővé vagy erdővé. A felszín alatti vizek jó kémiai állapotának eléréséhez jelentős hozzájárulást jelent a szántóterületek csökkentése. Mindezen intézkedéseknek pozitív hatása lehet a sekélyporózus felszín alatti víztestek vízminőségére mindhárom tervezési alegységben. Amennyiben a fent említett megoldások a költségek miatt nem valósulnak meg törekedni kell, hogy a szántókon a táblák közé fasorok, füvesített sávok, valamint a csatornák partja melletti területen védőzóna legyen kialakítva, mely természetes pufferként (védőzónaként) szolgál a bemosódó szennyező anyagokkal szemben. A tervezési alegységeken található víztestek többségénél az agrárintézkedéseken keresztül a tápanyagterhelés csökkentését célzó intézkedések 2015-ig nem fognak megvalósulni, ezért a tevékenységeket 2027-ig folytatni szükséges. 14