A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Somogyi Péter, NYUDUKÖVIZIG, Zellei László, EJF: A Gyöngyös és Sorok-Perint patak vízrendszer hidrodinamikai vizsgálata az Osztrák határ és Szombathely között
A GYÖNGYÖS ÉS SOROK-PERINT PATAK VÍZRENDSZER HIDRODINAMIKAI VIZSGÁLATA AZ OSZTRÁK HATÁR ÉS SZOMBATHELY KÖZÖTT SOMOGYI PÉTER 1 – ZELLEI LÁSZLÓ 2 1 - NYUDU-KÖVIZIG, 2 - Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási Fakultás 1. Bevezetés A munka az bajai Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási Fakultás Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézete és a KVVM által szervezett HEC-RAS alkalmazói tanfolyam vizsgamunkájaként készült. 1.1. A kiírt témavázlat Modellezési terület: Gyöngyös és Sorok-Perint patak az Osztrák határ és Szombathely között. Terület rövid ismertetése: A Gyöngyös Ausztriából, az Alpok előteréből érkezik hazánkba, Kőszeg térségében. A vízfolyás vízgyűjtőterülete itt 320 km 2 , Q1 %-os természetes vízhozama 140 m 3 /s. Kőszegen átfolyva, árvizeivel veszélyezteti a várost, majd alatta a kisvizek kanyargós mederben – természet közeli állapotban-, a nagyvizek a völgyben kiterülve folytatják az útjukat. Lukácsháza alatt a völgyben számos körtöltéssel védett terület található a komolyabb árvizek kizárására. Lukácsházánál a széles, jól elzárható völgyet használjuk ki napjainkban, hogy árvízi tározót létesítsünk Szombathely és környéke védelme érdekében. A tervezett tározó alatt a kis és középvizek többnyire benőtt mederben (50-60 m 3 /s vízszállító kapacitás) folynak Gencsapátiig, ahol egy zsilip és egy oldalbukó osztja meg a vízfolyás nagyobb vizeit az itt induló, árapasztást biztosító Sorok-Perint-árapasztó és a római korban létesített mesterséges jellegű Gyöngyös-műcsatorna között. A Sorok-Perintbe jutó víz Szombathelyen felveszi az Arany patak vizét és Szombathely alatt egyesülve a Jáki-Sorok patakkal folyik tovább egészen a Rum térségében lévő Rába torkolatig. A Gyöngyös-műcsatorna is átfolyik Szombathelyen, de csak 1-2 m 3 /s szabályozott vízhozammal, majd Szombathely alatt már természetes jelleget ölt. Sárvárnál ömlik a Rábába. A vízrendszer jellegzetességei: - Kőszeg árvízi fenyegetettsége, - Kőszeg alatti völgyi elöntések, völgyi települések árvízi veszélyeztetettsége, - A Tervezett Lukácsházi árvízi tározó Szombathely és az északi agglomeráció védelmére, - A Sorok-Perint patak szombathelyi szakaszának nagyvízi kapacitásának korlátjai. Vizsgálatra érdemes feladatok: - városi szakaszok vízszállító képességének vizsgálata, - völgyi elöntési veszélyeztetettségi vizsgálatok, - a Lukácsházi árvízi tározó hatásának vizsgálata, - Gencsapáti osztómű vízmegosztásának vizsgálata. 1.2. A feladat ismertetése, témaválasztás indoklása A vizsgált területen a fő problémát a nagyvízi veszélyeztetettség okozza. 1965 tavaszán rendkívüli árvíz söpört végig a területen, komoly károkat okozva Kőszeg és Szombathely térségében. A 60-as években a kritikus városi szakaszokon és közelükben kiépítették a Gyöngyös (140 m 3 /s) és a Sorok-Perint (180 m 3 /s) medrét az árvizek kiöntés nélküli levezetésére. Későbbiekben azonban ezeket a medreket karbantartani nem volt lehetőség,
