A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Virág Margit, VIZITERV Environ Kft., Csegény József, FETIKÖVIZIG: Környezeti célkitűzések és intézkedések a Tisza részvízgyűjtő területén különös tekintettel a Felső-Tisza-vidék vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységeire.

Karász-Gyulaházi csatornát is bezárva csatlakozik az É-i, mesterséges határhoz, amely lényegében a főcsatorna vonalát kíséri, illetve annak jobb parti töltésén halad a torkolatig. A vízgyűjtő, homokbuckás felszíne környezetéhez, az Alföldhöz képest kiemelkedett és változatos felszínű. A terület K-i és D-i részét vastag futóhomok-takaró borítja. Itt van az egész Alföld legmagasabb kiemelkedése, a Hoportyó (183 m). Innen a terep fokozatosan észak felé lejt egészen a Lónyay-főcsatornáig, ahol 95-100 m-es szintek dominálnak. Az éghajlat ° akárcsak a Kárpát-medence többi részén is ° mérsékelt, szárazföldi, atlanti és mediterrán hatásokkal. A sokévi átlagos léghőmérséklet területi eloszlása viszonylag egyöntetű, területi eltérései jelentéktelenek, ezért a nyíregyházai adatokat érvényesnek tekintjük a vízgyűjtőterületre. A nyíregyházai sokévi éves közepes léghőmérséklet 9,7 °C. A csapadék sokévi közepes éves összege a Nyírségben 576 mm, az évi maximum 871 mm, az évi minimum 351 mm,.a területi különbségek nem jelentősek, de érzékelhetők. 4. Jelentős vízgazdálkodási kérdések 4.1. Jelentős vízgazdálkodási kérdések a Tisza részvízgyűjtő területén Az EU Vízkeretirányelve szerinti vízgyűjtő-gazdákodási tervezés folyamatában 2008. novemberében elkészült a „ Jelentés Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről” c. dokumentum. A jelentős vízgazdálkodási kérdések azonosítását az EU VKI és a Duna Védelmi Nemzetközi Egyezmény figyelembe vételével végezték, figyelembe véve, hogy Magyarország vízgazdálkodása nem függetleníthető a Duna-vízgyűjtőn végzett tevékenységektől és beavatkozásoktól. A Duna vízgyűjtő szintjén Magyarországra vonatkozóan meghatározott jelentős vízgazdálkodási kérdések a legtöbb esetben megegyeznek, hat olyan probléma került megjelölésre, amelyek Duna vízgyűjtő jelentőségűek, és amelyek megoldását a Duna vízgyűjtő szintjén is koordinálni kell: (1) Szennyezés szerves anyagokkal (2) Szennyezés tápanyagokkal (3) Szennyezés veszélyes anyagokkal (4) Hidromorfológiai változások (5) Felszínalatti vizek minőségének változása (6) Felszínalatti vizek mennyiségének változása Az utolsó két kérdést a jelentés társadalmi vitája és a részletesebb vizsgálatok alapján (csak az ICPDR Roof report – Part A szintjén) összevonták és átfogalmazták: (5) Határokon átnyúló felszínalatti vizek minőségi és mennyiségi változásai A Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről szóló dokumentum a jelentős vízgazdálkodási kérdéseket a Duna Vízgyűjtő Vizsgálata c. jelentés (The Danube River Basin District Part A-Basin-wide overview (Short: ”Danube Basin Analysis - WFD Roof Report 2004)) és a Tisza vízgyűjtő helyzetértékelése 2007. (Analysis of the Tisza River Basin 2007) készítői által azonosított jelentős vízgazdálkodási kérdésekkel összeegyeztetett formában, illetve azokkal kiegészítve és azonos szerkezetben tárgyalja. A Jelentés ezzel kívánta elősegíteni az országos szinten végzett vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésnek a Duna vízgyűjtő 6