A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Nagy Zoltán, FETIKÖVIZIG: A Szamos folyó árvizeinek hatása a Tisza folyó Vásárosnaményi szelvényére, HEC- RAS 1D modell alkalmazásával
1970. május 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 11121314151617181920 nap vízállás (cm) Dés Sülelmed Lapusel Szatmárn. Csenger Tunyogm. A Tisza-Szamosköz helyzetét a nábrádi gátszakadás mellett döntően a Szamos romániai szakaszán történtek határozták meg. Ott ugyanis a folyó jobb parti gátja 9 helyen, összesen 1113 m hosszban átszakadt, és az országhatáron átömlött a víz a két folyó közébe. A kiömlő víz magyar területen 23 órakor érte el Nagygéc községet. A gátszakadások következményeként a Tisza-Szamosközben 350 km 2 ,a Szamos-Krasznaközben 87 km 2 , összesen 437 km 2 került víz alá. Az ár elöntött 40 községet, elpusztított és helyrehozhatatlanul tönkretett 5200, megrongált 2000 épületet. A teljes kár a 2000. évi árakkal számítva megközelítette a 100 milliárd Ft-ot. 2-3. kép „Az 1970-es árvíz ” Az árvíz által okozott károk 75%-a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében keletkezett. Az árvíz következtében a megyében 5438 lakás semmisült meg, vagy vált lakhatatlanná. A helyreállítási munkák 1972-ig tartottak. Ekkor történt meg a hazai árvízvédekezés történetében először az ivóvízellátással kapcsolatos intézkedések és a helyreállítási munkák szervezett végrehajtása érdekében, egy helyi vízellátási törzs felállítása Nyíregyházán. 4
