A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Kiss Attila, KÖR-KÖVIZIG: A Mérgesi árvízi szükségtározó 1D modellezése feltételezett Sebes-Körösi megnyitás figyelembevételével
Tetőző vízállások csökkenése (cm) a kalibrált állapothoz képest, különböző szintű tározó nyitásokkor (Mérges 4+540 fkm, 2006. április, robbantásos nyitás) Kettős-Körös Sebes-Körös Berettyó Hármas-Körös Nyitási variációk Doboz Békés Köröstarcsa Újiráz Fokihíd Körösladány Szeghalom Gyoma Szarvas Robbantásos nyitás Nyitás: 87.50 mBf. 16 27 38 22 46 43 38 27 11 Nyitás: 88.00 mBf. 0 0 8 14 26 25 23 30 16 Nyitás: 88.24 mBf. 0 0 0 0 0 0 0 2 10 A táblázat adatait szemlélve az alábbi fontos megállapítások tehetők: - Ott ahol 2006-ban LNV fölötti szintek alakultak ki (esetünkben Szarvas) a mérgesi nyitás ugyan 10-15 cm-es vízszintcsökkentést okozott volna, azonban a tetőző érték még így is bőven a korábbi LNV fölött alakult volna. - Jelentősebb vízszintcsökkenések elsősorban a tározó közvetlen közelében jelentkeznek, (Fokihíd, Körösladány, Szeghalom, Köröstarcsa) ahol viszont a tetőzések amúgy is LNV alatt álltak elő (pl. Körösladánynál 51 cm-rel az LNV alatt tetőzött a folyó) - A Hármas-Körös tekintetében az optimális nyitási szint 88.00 mBf. Lenne, mivel ekkor érhető el a legnagyobb árapasztás a folyón - A tetőzés időpontjában történő robbantásos nyitásnak egyedül a Hármas-Körösre van árapasztó hatása, az is csak igen kismértékű - A vízrendszer felső szakaszaira egyértelműen a 87.50 mBf.-es nyitás fejti ki a legnagyobb hatást A mérgesi tározó szempontjából vizsgálva a kialakult helyzetet a modell futtatás eredményei azt mutatták, hogy egyik nyitás esetén sem jött volna létre teljes feltöltődés, a maximális betározható víztömeg a 88.00 mBf.-es nyitás esetén 54,7 millió m 3-re adódott volna, ami a tározó mintegy 62%-os feltöltődését jelentette volna. A tározóba kifolyt csúcs vízhozam 88.00 mBf.-es és 88.24 mBf.-es nyitás esetén egyaránt meghaladta volna a 800 m 3 /sec-os értéket és mindhárom nyitás esetén a hirtelen kialakuló leszívási hatás következtében néhány órán keresztül a Sebes-Körös alsó szakaszán visszafelé történő áramlások alakultak volna ki. Ezt a hatást egyébként megerősíti az 1981-ben a Fekete-Körösön a mályvádi táriozó megnyitásakor kialakult helyzet is, amikor ugyancsak negatív vízhozamok alakultak ki a tározó megnyitási szelvénye alatt a remetei vízmérceállomáson. Ezt a ritka jelenséget a HEC-RAS modell kiválóan lekövette, amint azt az 5. ábra is szemlélteti közvetlenül a tározó megnyitását követő időpontban a tározó alatti szelvény sebességeloszlását modellezve. A 6. ábrán bemutatott hossz-szelvény pedig jól szemlélteti a leszívás hatását és a Sebes-Körösön előálló visszafolyási viszonyokat. 9
