A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

9. szekció: A vízjog időszerű kérdései - dr. Nemes Gábor, KÖTI KTVF: Egyszerűsítési és gyorsítási lehetoségek a vízügyi közigazgatási eljárásokban

6

2. d) Az eljárások gyorsításának, egyszerűsítésének néhány további iránya jogszabálymódosítások révén Ezen címszó alatt csupán néhány gondolatot vetek fel megfontolásra, párhuzamok megszüntetése, indokolatlan, megtévesztő jogszabályhelyek módosítása érdekében. Elég hosszan lehetne sorolni jogszabályaink fogyatékosságai, ezzel szemben csupán felvillantani szeretném - különböző jogszabályokra hivatkozva -, hogy mennyire sok területen lehetne élni a módosítás lehetőségével. - A 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelettel összhangban, annak hatályba lépésével egyidőben, több jogszabály módosításának meg kellett volna történnie. A szakhatóságok számát például a Korm. rendelet – amellett, hogy konkretizálta – csökkentette. A 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet ezzel szemben még mindig 8 db terv benyújtását írja elő a létesítésnél (2. § (1) bekezdés c) pont), ami már a Korm. rendelet hatályba lépése előtt sem volt indokolt az esetek döntő többségében. - A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 8.§ (3) bekezdése szerint kutak engedélyezésekor „az engedély kiadásával egyidejűleg a vízügyi hatóság a vízföldtani napló egy-egy példányát megküldi a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által kijelölt szervezet, a Magyar Állami Földtani Intézet és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság részére”. A rendelet hatályba lépése előtt csak a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak küldtük meg a vízföldtani naplót és az engedélyt. Probléma nem merült fel, mégis most már három helyre kell postáznunk, véleményem szerint indokolatlanul. - Már többször jeleztük jogszabály-tervezetek véleményezésekor, hogy a jelenlegi szabályozás vízjogi létesítési engedélyes tervet és létesítési engedélyt követel meg egy kút eltömedékelése esetén is, ami kissé fonák helyzetet teremt. - A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 36.§ a) pontja szerint „öntözőtelepet csak ott szabad létesíteni, illetve öntözést engedélyezni, ahol hidrológiai vizsgálattal megállapítottan, szabad vagy szabaddá tehető felszíni vagy talajvíz készlet van”. A sekély rétegvíz kategória - szakmailag indokolatlanul - kimaradt a jogszabályból, holott az Alföldön jelentős részben így oldják meg az öntözést. Szintén ez a § más betarthatatlan előírást is tartalmaz, e) pont: „Öntözőtelepet csak ott szabad létesíteni, illetve öntözést engedélyezni, ahol a kereslet az öntözővíz igénybevételére minimum 5 éves időszakra igazolható.” Olyan jövőbeli dolgot kérünk az ügyféltől ami megfoghatatlan. Nagyon hosszú a sor a fent említetteken túl, csupán néhány témát emeltem ki, rávilágítva jogszabályaink hibáira. Sajnos a jogalkotóig nem jut el szavunk, hiába írtuk, írjuk le észrevételeinket, javaslatainkat. 2. e) A Ket. módosítása A 2008. évi CXI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról rendelkezik. A módosításban a jogalkotói akarat egyik irányát az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése jelenti. A módosítás több területe közül hármat emelek ki, amelyek (közvetve vagy közvetlenül, de a gyorsítás, egyszerűsítés jegyében) jelentős változásokat hoznak nemcsak a vízjogi, hanem más eljárásainkban is. A három terület: szakhatósági közreműködés; határidő túllépés esetén díj, illeték visszafizetés; hatóságok közötti kapcsolattartás.