A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

9. szekció: A vízjog időszerű kérdései - dr. Nemes Gábor, KÖTI KTVF: Egyszerűsítési és gyorsítási lehetoségek a vízügyi közigazgatási eljárásokban

4 6. Az ügyintézési határidő. A kérelemnek a hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindítása napján kezdődik az ügyintézési határidő (Ket. 33. § (5) bekezdés). A postabontás, érkeztetés, szignálás, iktatás is időt igényel. Az ideális az lenne, ha az irat (legyen az egy új eljárást megindító kérelem, vagy már folyamatban lévő ügynél, pl. egy beérkező szakhatósági állásfoglalás, kiegészítés…) már az érkeztetés napján eljutna az ügyintézőhöz. A határidő számításának utolsó napja a postára adás napja. Az aláírásra kész anyag még aznap postára kell, hogy kerüljön, amint leadja az előadó, ellenkező esetben – hiába kész a kimenő levél – továbbra is a felügyelőségnél telik a határidő. A leadás után tehát még aznap meg kell történnie az aláírásnak, postázásnak. 7. Eljárások összevonása. Eljárásaink gyorsítását, egyszerűsítését jelenti, ha ugyanazon ügyfelek esetében párhuzamosan folyó eljárásokat összevonunk (környezetvédelmit a vízjogival, több vízjogit). Különösen indokolt az összevonás olyan ügyekben, ahol egyazon telephelyen belüli beruházáshoz kapcsolódva, több vízjogi eljárást indít el az ügyfél. 8. Sablonok alkalmazása. Olyan ügyekben ahol lehetőség van arra, hogy a szakágazati osztályok szakvéleményüket sablonokban adják meg, úgy ezzel a megoldással élni kell, hiszen ez is napokat jelent, mivel nem kell a kérelmet szakágazatra küldeni, ott véleményezni, majd visszaküldeni az összefogónak (ilyen ügyek lehetnek például a csekély mélységű kutak eltömedékelése vagy öntözésnél a vízmennyiség csökkentés, azaz az egyszerű megítélésű esetek). 9. Szükség esetén élni kell az ügyintézési határidő hosszabbításával; inkább ezt a módszert alkalmazzuk, mintsem határidő túllépést kövessünk el. Ez gyakorlatilag egy olyan eljárási lépés, ami nem gyorsítja, egyszerűsíti az eljárásokat, de a határidő sok esetben csak ez által tartható be. 10. Egyszerűsítést, átláthatóságot teremt, ha egy konkrét vízjogi engedélyt korszerűsítünk, mert régi határozatról van szó vagy olyanról, ami már számos módosításon átesett. 11. Iktató program, határidő figyelés. Kiemelt jelentősége van az ügyintézési határidő nyomon követésének, határidők nyilvántartásának. Sajnos jelenlegi iktatóprogramunk erre a célra nem alkalmas, ezért külön program életre hívásán dolgozunk, amit még október 1. előtt, várhatóan már szeptemberben be szeretnénk vezetni. A felsoroltak mindegyike a zöldhatóság olyan belső munkarendjéhez tartozó témái, amelyek rajtunk múlnak, a felügyelőségek munkaszervezésén, a dolgozók hozzáállásán, odafigyelésén. Elsődlegesen az összefogó előadók felelőssége a határidők betartása, annak figyelése. Ők az ügyek gazdái, nekik kell nyomon követni az ügy eseményeit, tudni hol, mely fázisban van az ügy és mennyi van még hátra az ügyintézési határidőből. Jelentős a szerepe az osztályvezetőknek is. Nekik kell az egyenletes leterheltséget megoldani az osztály minden dolgozójára, továbbá szorosan kapcsolódik feladatkörükhöz az ügyekről a beszámoltatás, számonkérés. Mindezeken túl mutat, s a szervezés-vezetés körébe tatozó téma, hogy a vezető miként motivál, marasztal el, jutalmaz... Nem utolsó sorban az emberi tényező, az említett kérdéskörök mindegyikében benne van, ami pedig egy külön dolgozatra, értekezésre lenne érdemes.