A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

9. szekció: A vízjog időszerű kérdései - dr. Nemes Gábor, KÖTI KTVF: Egyszerűsítési és gyorsítási lehetoségek a vízügyi közigazgatási eljárásokban

EGYSZERŰSÍTÉSI ÉS GYORSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK A VÍZÜGYI KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOKBAN DR. NEMES GÁBOR KÖTIKÖVIZIG 1. Bevezetés Az egyszerűsítés és gyorsítás követelménye napjainkban egyre többször és életünk egyre több területén jelentkezik. Nem kivétel ez alól a közigazgatás sem. Különösen az ezredfordulótól kezdődően jelentős jogalkotási folyamat vette kezdetét, egyre több életviszony került jogi keretek közé, mind nagyobb és nagyobb területeken jelent meg a jogi szabályozás. A jogalkotás a vízjogi területet is markánsan érintette jogszabálymódosításokkal és több új jogszabállyal (felszín alatti és felszíni vizek minősége védelméről szóló Korm. rendeletek (219/2004. (VII.21.), 220/2004. (VII. 21.), a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet, a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet és még folytatható a felsorolás). A legutóbbi néhány év már egyértelműen jelezte a túlszabályozást, a közigazgatás túlterheltségét, az eljárások lelassulását, bonyolultabbá válását. Mindezek, továbbá a társadalmi, gazdasági igények is változást sürgettek. Szükséges volt tehát az egyszerűsítés, gyorsítás irányába lépéseket tenni. Ezen elvek mentén már több területen történtek előrelépések, elég csak az építés hatósági engedélyezési eljárás rendszerének átalakítását említenem (kevesebb tevékenység építési engedély köteles, több esetben elég a bejelentés vagy még ez sem szükséges), de ezt az irányt jelzi az eljárási törvény október 1-től hatályba lépő módosítása vagy az egyes engedélyezési eljárásokban közreműködő szakhatóságokra vonatkozó 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet is. A vízügyi hatósági tevékenység területén is elkerülhetetlen a gyorsítást, egyszerűsítést szem előtt tartva lépéseket tenni, ellenkező esetben – elsősorban a Ket. módosítására gondolva – komoly problémái lesznek a közeljövőben a felügyelőségeknek. A felvázoltak tükrében, a zöldhatóságon dolgozó szemüvegén keresztül látva próbáltam meg a gyakorlatban, a mindennapi eljárásainkban szerzett tapasztalatokat leszűrve papírra vetni gondolataimat. Kérem az olvasót, hogy ennek tükrében tekintse a dolgozatot. 2. a) Tervezés, tervezői felelősség, kérelem benyújtás Általában az e címben szereplő témákat nem említjük akkor, amikor gyors ügymenetről, egyszerűsítésről beszélünk egy államigazgatási ügy kapcsán, pedig pár mondat erejéig érdemes elidőzni ezeknél. Ha a zöldhatóság szemszögéből nézzük az ezen pontban foglaltak, akkor nagyobb részben az eljárás megindulása előtti szakaszba sorolandóak az e helyen említettek, mégis lényegi hatással vannak eljárásaink gyors vagy éppen elhúzódó lefolytatására (gondolok itt elsősorban a tervezők által benyújtott anyagok „minőségére, felszereltségére”).