A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

9. szekció: A vízjog időszerű kérdései - dr. Jászberényi Éva, OKTVF: A vízügyi közigazgatási perek tapasztalatai

De volt olyan eset is, ahol a bíróság egyértelműen kimondta, hogy a másodfokú hatóságnak az elsőfokú – elutasító- közigazgatási döntést megváltoztatva, a vízjogi engedélyt ki kell adnia. Bár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 111.§ (3) bek. alapján a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni., miután a másodfokú hatóságnak nincs hatásköre engedélyt kiadni, az új eljárásban kizárólag az elsőfokú hatóságot lehetett új eljárás lefolytatására, ill. az ítéletnek megfelelően az engedély kiadására utasítani. A Ket. bevezette, hogy – a törvényben szabályozott estekben – a jogerős végzés bírósági felülvizsgálata is kérhető. A bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül. A 2005. évi XVII. tv. 1.§ (2) bek. értelmében a közigazgatási nemperes eljárásokban kizárólag okirati bizonyításnak van helye. A bíróság egy esetben megállapította, hogy amennyiben az adott eljárás közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per lenne, úgy felperes indítványára a bíróság szakértőt rendelne ki, jelen eljárásban azonban szakértő kirendelése nem lehetséges. Ezért a bíróság nem tud megfelelő szakmai kontrollt gyakorolni a hatósági végzés felett, és ezzel összefüggésben nem tudja megállapítani, hogy a becsatolt szakvélemény szakmailag megalapozott-e. Erre tekintettel a bíróság a közigazgatási végzéseket hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását írta elő, mely során az elsőfokú hatóságnak értékelnie kell a bírósági eljárásban becsatolt szakvéleményt. Előírta továbbá, hogy megfelelő szakértelem hiányában köteles az elsőfokú hatóság igazságügyi szakértőt bevonni az eljárásba. A vízgazdálkodással kapcsolatos közigazgatási perek csoportosításának lehetséges szempontjai: a) kérelemre indult eljárásokkal összefüggő keresetek tartalmi jellegzetességei és a felperesek köre. Ezen belül a kereset benyújtására jogosult személyek szerint aa) az engedély jogosítottja valamilyen, a jog gyakorlásához kapcsolódó feltétel, kötelezettség előírásával összefüggésben, ab) harmadik személy, akinek jogát jogos érdekét a döntés érinti (Ket. szerinti ügyfél képesség) ac) a kérelem elutasításával kapcsolatban előterjesztett keresetek, ahol a fél személyében a kérelmet előterjesztő ügyfél jelenik meg. ad) az ügyész, ha a közigazgatási szerv az ügyészi óvással nem ért egyet. Ide sorolható még az engedélyekhez kapcsolódó szolgalmak alapítása, védőterület, védőidom, védősáv kijelölése, valamint határértékek megállapítása. b) hivatalból indult eljárások: vízjogi kötelezettségek megállapítása, fennmaradási engedéllyel kapcsolatos ügyek Ide sorolhatók továbbá a közérdekű használati jogok megállapításával járó harmadik személyekkel szemben megállapított kötelezettségek, valamint a különböző bírságok pl: csatornabírság, vízgazdálkodási (fennmaradási) bírság, vízvédelmi bírság, vízszennyezési bírság, eljárási bírság, illetőleg a vízkészletjárulékkal kapcsolatos fizetési kötelezettség (VKJ, adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék). c) a bíróság előtt megtámadott közigazgatási, vízügyi hatósági ügyek szakfeladatok szerinti csoportosítása: 3