A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
8. szekció: Vízügyi kommunikáció - Rétalji Igor, Insomnia Reklámügynökség: A Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó kommunikációja
A kommunikáció megvalósítása A kommunikáció stratégiája A kommunikációs munka elvi kerete a kommunikációs stratégia, amely a célokból, az elvégzett kutatásokból, a korábban szerzett tapasztalatokból kiindulva meghatározza a cselekvés irányát. Kommunikációs stratégiánk az, hogy olyan strukturált folyamatokat alakítunk ki, amelyek biztosítják, hogy a megfelelő információt a megfelelő időben és eszközzel közvetítsük, ezzel segítve a projekt támogató elfogadását és a konfliktusok megelőzését, kezelését. A kommunikációs stratégia összetevő A kommunikációs stratégiában megfogalmazott követelményeket kielégítését a stratégiai elemek együttes alkalmazásával érjük el. Hiteles és őszinte kommunikáció A tározó kisebb, vagy nagyobb mértékben, de mindenképpen befolyásolja az érintett települések életét. A polgármesterek jól látják a beruházással kapcsolatos előnyöket és hátrányokat. A helyiek minden kedvező lehetőséget igyekeznek megragadni. A félreértések és az irreális elvárások útvesztőjéből csakis az őszinte és tárgyszerű eszmecserék jelentik a kiutat. Egyértelművé kell tenni, hogy milyen célt szolgál a tározó és mi várható létesítése kapcsán. A helyiek támogatásáért cserébe nem szabad be nem tartható, vagy homályos ígéreteket adni, mert ezek felesleges konfliktushelyzetet teremthetnek, amely elmérgesedve (értsd: a média által dramatizálva) negatívan hathanakt a beruházás és az egész program megítélésére. Partnerség és interaktív kommunikáció Fontos stratégiai cél, hogy az érintettek ne rájuk kényszerített állami beruházásként tekintsenek a tározóra, hanem az általa kínált lehetőségeket lássák elsősorban. Ennek érdekében nem csak a formális lakossági fórumokat rendezzük meg, de ösztönözni kívánjuk a közvetlen párbeszédet – pl. szakmai fórum keretében – is a települések vezetői, véleményvezérei, illetve az illetékes hatóságok képviselői között. A találkozók célja, hogy a felek megismerjék és megértsék egymás érveit, váljanak világossá a felelősségi körök és azok a lépések, amelyek a települések előrejutásához szükségesek. A folyamat következményeként az országos közvélemény előtt nyilvánvalóvá és megkérdőjelezhetetlenné válik, hogy a köz- és uniós pénzeket értelmes és szabályozott módon költik el egy olyan cél érdekében, amelynek fontosságával rendszerint az árvíz idején szembesülünk. Értelmezési keret – sztoriépítés A kommunikációs folyamatok szervezésének egyik alapelve, hogy egy adott időben a hatékonyan átadható információk mennyisége véges. Az értelmezést nagyban segíti, ha a befogadók egy általuk is értelmezhető keretbe – sztoriba – helyezhetik a kapott információkat, így azok hatékonyan és tartósan beépülhetnek a célcsoport gondolkodásába. 3