A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - Komlós Ferenc, nyugdíjas: Vízből hőt hőszivattyúval!

elrendezésű földszonda mélysége a talajfelszíntől mérve általában 50-240 m . A helyi adottságoktól és a teljesítmény szükséglettől függ a földszondák száma, ami épületcsoportok esetén akár több száz is lehet. Ezek 5-30 °C hőmérsékletű talajok, illetve sekély víztartók hőtartalmát hasznosítják. Sokszor viszont az ún. nyitott rendszer az előnyösebb, pl. megfelelő felszíni és felszín alatti vizek megléte esetén (13. ábra).

11. ábra. Földhős hőszivattyúval fütött/hütött többszintes épület különféle csővezeték-rendszerei Forrás: ELECTRIC POWER RESEARCH INSTITUTE (EPRI)

Fontossága miatt jelezzem a Tichelmann-féle csővezeték-rendszert. Lényege, hogy a vezeték elrendezése nyomáskiegyenlítésre is szolgál, az azonos vezetékhosszúság azonos nyomáskülönbséget eredményez, ezáltal épületfűtéskor a kollektorvezetékben egyenletes a hőelvonás illetve hűtés esetében a hőleadás. Ez a megoldás az elosztó- és a gyűjtővezeték szabályozását általában költségkímélővé teszi. Így ezt a csővezetékrendszert sokszor alkalmazzák. A szondák méretezésének pontosításához szükséges a hidrogeológiai hőtani jellemzők helyszíni kimérése. Ez egy mobil laboratórium segítségével végezhető el.

Gyakran alkalmazott csőméretek: 20, 25, 32 és 40 mm (12. ábra).

12. ábra. Különböző típusú földszondák keresztmetszete Forrás: IDM cég

A tervezés lényeges sajátossága, hogy a tervezés alapja a talajból kivett éves hőmennyiség (kWh) szolgál, és nem csupán a gázkazános rendszereknél megszokott csúcsteljesítmény szükségletet (kW) 14