A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - Komlós Ferenc, nyugdíjas: Vízből hőt hőszivattyúval!
Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások alatt jellemzően azokat az energiahordozókat értjük, amelyek felhasználása során az energiahordozó forrása nem fogy el, mert az energiahordozó folyamatosan újratermelődik. Ezért primer energiahordózoknak is tekinthetők. „A természetben sokféle munkavégzésre hasznosítható erő - primer energiaforrás található.” A primer energia lehet kimerülő vagy megújuló. (Vajda György: Energiapolitika. MTA, Budapest, 2001.) Egy energiaforrást akkor nevezünk megújulónak, ha a hasznosítás során nem csökken a forrás, a későbbiekben ugyanolyan módon termelhető belőle energia. Itt jelezzem, hogy semmi sem kifogyhatatlan - ha a felhasználás sebessége meghaladja az újratermelődés sebességet, akkor lokálisan hiány keletkezik. Hőszivattyúzásnál sok méretezési hiba erre vezethető vissza. Pl. ha a felhasznált terület felmelegedési (regenerációs) idejét a méretezésnél nem veszik jól figyelembe. A hőszivattyús berendezések megnevezése A berendezések megnevezésekor először az épületen kívüli hőcserélő hőátadó közegét, majd az épületen belüli hőcserélő hőátadó közegét kell feltüntetni (lásd a 1. táblázatot). „Az alkalmazás körülményeit befolyásolja, hogy milyen fajta környezeti vagy hulladékhőt használunk fel, és milyen hőigényeket elégítünk ki. Energetikai szempontból fontos a hajtás módja, mert az határozza meg a felhasznált energiaforrást.” „A hőszivattyút hajthatjuk gázmotorral is.” „A kompressziós hőszivattyúk mellett többféle szorpciós (abszorpciós, reszorpciós) hőszivattyút is alkalmaznak.” (Büki Gergely: Kapcsolt energiatermelés. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2007.) 1. táblázat. A hőszivattyúk legáltalánosabb típusai A hőátadó közeg A hőszivattyúk megnevezése (a rövidítéssel) Hőforrásoldali Hőleadó-oldali levegő (A) levegő (A) levegő/levegő hőszivattyú (A/A) vagy légkondicionáló berendezés víz (W) levegő (A) víz/levegő hőszivattyú (W/A) vagy légkondicionáló berendezés sólé (B) levegő (A) sólé/levegő hőszivattyú (B/A) levegő (A) víz (W) levegő/víz hőszivattyú (A/W) víz (W) víz (W) víz/víz hőszivattyú (W/W) sólé (B) víz (W) sólé/víz hőszivattyú (B/W) Hőátadó közeg Olyan folyadék vagy gáz, amely szállítja a hőt a hőszivattyúhoz vagy a hőszivattyútól. Megjegyzés: általában víz, glikol, speciális hűtőközeg keverék, levegő stb. Névleges feltételek A hőszivattyú jellemző adatai, elsősorban a fűtőteljesítmény, a teljesítményfelvétel és a COP meghatározásához szükséges. Nincsenek szabványosítva ilyen feltételek - névleges feltételnek a gyártó által megadott névleges adatokat értjük. Jelezzem, hogy a COP értéket erre feljogosított tanúsítóintézetek ellenőrizhetik. A kivitelezett hőszivattyús rendszerek COPéves értékét méréssel lehet meghatározni. Fajlagos hűtőteljesítmény (EER, energy efficiency ratio) A készülék teljes hűtőteljesítményének és effektív teljesítményfelvételének aránya. A Carnot-féle (idealizált) körfolyamat A körfolyamatok egyes állapotváltozásait és a körfolyamatok egészét általában a p-v, a logp-h de az energetikusok leginkább a T-S azaz hőmérséklet - entrópia ([K] - [W/K]) gőzdiagramokból ismerhetik fel. A gyakorlatban elterjedt (egykomponensű munkaközeggel működő kompresszoros) hőszivattyú munkafolyamata a Carnot-féle körfolyamathoz hasonlít. 10
