A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - Komlós Ferenc, nyugdíjas: Vízből hőt hőszivattyúval!
szociálpolitika. A kettő aránya országonként és időszakonként eltérő. Sajnálatos, hogy jelenleg Magyarországon ez az arány nem jelzi azt, hogy itt az energiahatékonyság ügye a politika és a közgondolkodás homlokterében lenne. Jelenleg nagyságrenddel nagyobb a fogyasztás támogatása, mint az energiamegtakarításé! Piacgazdasági keretek között a váltást a piaci feltételek kényszerítik ki. A feltételek részbeni meghatározásával az állam befolyásolhatja a piaci szereplők döntéseit. Ezért fontos, hogy a döntéshozók igazságossá tegyék a küzdőteret. Csökkenjen a fosszilis energiahordozók támogatása, adóztassák arányosan a környezetszennyezőket, növekedjen a környezetbarát technológiák bevezetésének támogatása (dr. Bányai Orsolya: A geotermikus energia szabályozása Magyarországon. Közigazgatási Szemle, 2008/1). Mivel a támogatás megvonása a fosszilis alapú energiatermékek és -technológiák terjesztőinek, szolgáltatóinak nem előnyös, ezért az érintett cégek valószínűleg ellenállnak. Ez tudjuk, hogy nehezíti a szubvenciók eltörlését, de a jövőnk érdekében megkerülhetetlen ez a radikális változás. Decentralizált energiatermelés esetén az energiatermelés közel van a felhasználási helyhez, ill. az áram és/vagy a hőtermelés a fogyasztók közelébe települ. (Büki Gergely: Kapcsolt energiatermelés. Műegyetemi Kiadó, 2007.) Szeretném kiemelni a decentralizált, lokális (helyi) energiatermelés vidékfejlesztő és lakosságmegtartó hatását. Ezzel csökkenthetnénk a vidéket elhagyók számát. Fontos, hogy az energiatermelő és -elosztó vállalkozások, ahol csak lehet, a közösség (vagy a település) tulajdonában maradjanak, mert csak így kerülhető el az idegen tőke gátlástalan kizsákmányoló hatása. Lakás-kommunális hő- és használati melegvíz-ellátásra a geotermális energia kb. 8%-át hasznosítjuk. Hévízre alapozott távfűtés Magyarországon egyelőre sajnálatosan kevés városban van (2005. évi adat: Csongrád, Hódmezővásárhely, Nagyatád, Szeged, Szentes, Vasvár), de a közelmúltban biztató beruházásokról kaptunk híreket (Kistelek, Gödöllő, Veresegyháza). Megítélésem szerint a földgázról, a kőolajról és a szénről - az ún. fosszilis energiahordozókról - a megújuló energiára történő fokozatos átállás egyik kiemelkedő kulcsa a hőszivattyús technológia: hőszivattyú, a ki nem játszott ütőkártya a globális felmelegedés elleni harcban, amely hazánkban a növekvő energiaár miatt piaci alapon is tért hódít. A földhős hőszivattyúk alkalmazásával ugyanazon épület fűtési és hűtési ellátásához a felével is kevesebb vásárolt energiára van szükség. Ez nemcsak energiamegtakarítás jelent, hanem a károsanyag-kibocsátási értékeket is jelentősen csökkenti, így Magyarországot az Európai Uniós követelmények teljesítésében nagyban segítheti, az emisszió értékek kereskedelmében többletjövedelemhez juttathatja, valamint az ország primerenergia-függését is mérsékli. A hőszivattyú földszondái a sekély mélységekből, általában a földfelszíntől párszáz méternél nem mélyebbről, környezetbarát módon, nyitott vagy közvetett úton, ún. zárt rendszerben, azaz hőcserélővel veszik ki a földkéregből a geotermikus hőt. Jelentős eredményt hozhat országunk fejlődésében a megújuló energiahordozóink ésszerű felhasználásának eszköze a hőszivattyú, illetve a hőszivattyús rendszerek példamutató minőségben való elterjesztése. A hőszivattyúk a megújuló és a hulladékenergiák (pl. a csurgalék- vagy a szennyvizek hőtartalmának kinyerésével) hasznosításával elősegítik a fosszilis (szén, kőolaj, földgáz) tüzelőanyagok takarékosabb felhasználását, így jelentősen csökkentik az építmények energiaellátásának üzemeltetési költségeit. A mezőgazdaságban pl. szárításra, víz temperálására, növényházfűtésre és -hűtésre, vagy az állattenyésztés hőigényeihez alkalmazható. Magyarországon is egyre többen „kényszerüljenek” a piac és a környezettudatos gondolkodás miatt a hőszivattyú alkalmazására. Fontossá vált, hogy a közös célok megvalósítását az energetikai, a környezetvédelmi és a közgazdasági szabályozás, valamint a pénzügyi támogatások segítsék. 7
