A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - Ágoston Bence , Dr. Kozák Péter, Dr. Török József, ATIKÖVIZIG: A termálenergia hasznosítási lehetőségei a Dél-alföldi Régió területén
• Hódmezővásárhely, Hódtói Távfűtőmű (vízvisszasajtolás nem működik, üzemeltető a Távfűtő Kft.), • Szeged FLORATOM Kft. algyői kertészeti telepei (vízvisszasajtolás működik), • Szeged Dózsa Mg. Szövetkezet baromfinevelő tp., (vízvisszasajtolás működik), • Szeged Felsővárosi Távfűtőmű (vízvisszasajtolás nem működik, üzemeltető a Hőszolgáltató Kft.), • Szentes Kertvárosi Távfűtőmű (vízvisszasajtolás működik, üzemeltető a Szentes Városi Szolgáltató Kft.), • A MOL Rt. Bányászati Üzemeinél- és Ásotthalom területén (Sólya Imre kertészeti tp.) működő vízvisszasajtolások. A fentiek mindegyikének vizsgálata indokolt, a vízvisszasajtolást akadályozó és segítő konkrét tapasztalatok, tanulságok levonása érdekében. Hosszútávon az új igénybevételek létesítésével, és a meglévő termálvíz használatok fenntartásával kapcsolatban 1. A használt termálvizek felszíni befogadókba történő bevezetése az Eu-Víz Keretirányelvében rögzített vizek „jó ökológiai” állapotok elérését is veszélyezteti. A felszíni vizek természetes jellegétől markánsan különböző használt hévizekkel szemben a természetes életközösségek csak kis mértékben toleránsak. Ebből eredően a fenntarthatóságukat is gátolhatja a felszíni vizekbe történő hévízbevezetés. Fentiekben foglaltak alapján kijelölhetők a leginkább veszélyeztetett (igénybevett) körzetek. Ezek a körzetek a Dél-Alföldi Régió területén az alábbiak: • Szegedi körzet, • Szentes-Fábiánsebestyén-Szegvár körzete, • Hódmezővásárhelyi körzet, • Szarvasi körzet. • Azok a szennyvízbírságolás alá eső hévízhasználatok, amelyek a Dunától és Tiszától távol esnek (a használt hévizek közvetlenül a nagy vízhozamú folyókba nem vezethetők). 2. A hévizet is igénybe vevő vízhasználatok (pl. balneológiai) szennyeződő termálvizei esetében - a hévíztároló rétegek vízminőség védelme érdekében - a vonatkozó jogszabályok értelemszerűen nem teszik lehetővé a vízvisszasajtolást. Fontos, hogy e kivételt csak a ténylegesen szennyezett vizek tekintetében érvényesítsék. 3. A hévízkészletek mennyiségi- és minőségi állapotának megfigyelésére monitoring rendszer kiépítése szükséges, és a fenntartásához anyagi háttér biztosítása. 4. A rendkívül nagy egyedi értéket képviselő hévízkutak karbantartottságának, mindenkori állapotának ismerete (állagmegóvásuk érdekében) kiemelkedő fontosságú, és hosszútávon is folyamatosan végzendő feladat (a vizsgálatokat a 2/1971. OVH rendelkezés is előírja). A kúttulajdonosok döntő többsége - valószínűleg rosszul értelmezett „takarékosságból” - nem az előírás szerinti tartalommal, gyakorisággal végezteti el ezeket a méréseket. Elmaradásukból fakadó hátrányok nemcsak a kútállapotoknál jelentkezhetnek, hanem adathiány miatt nem lehet kellőképen megítélni a hévízkészletek igénybevettségét sem. (Adott esetben indokolt új igényeket utasíthat el miatta az engedélyező hatóság). Javaslatok a pályázati úton elnyerhető költségkeretek terhére indítandó fejlesztési programokra • A hévízkutak állapotának műszeres felülvizsgálata a 2/1971. (V. 18.) OVH rendelkezés szerinti tartalommal (lehetőség szerint rövid időtartam alatt, hogy a készletek igénybevettségének pillanatnyi állapota is megítélhető legyen). 14
