A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - Ágoston Bence , Dr. Kozák Péter, Dr. Török József, ATIKÖVIZIG: A termálenergia hasznosítási lehetőségei a Dél-alföldi Régió területén
- a kalcium a felső pannon felső részén 5-15 mg/l, az alsó részén ugyanebben a tartományban jelentkezik. Ebben az esetben is a Dél-tiszai süllyedék területén a legalacsonyabbak az értékek,- az anionok közül a hidrogénkarbonát koncentrációja a felső pannon felső részén 5001500, az alsó zónákban 1000-2000 mg/l, de a DNy-i területeken a 2000 mg/l-t is meghaladja,- a klorid ion koncentráció a felső pannon felső részén 10-200 mg/l, az alsó részén 20500 mg/l között változik. A felső zónában a 100 mg/l feletti értékek a Ny-i peremen, az alsó zónában a 200 mg/l felettiek a Ny-i és a K-i peremvidéken találhatók. Ez szintén az alsó-felső pannon határ közelségével magyarázható. A hévízkutak nagy része gázos, elsősorban metánt tartalmaz a vízzel együtt kitermelt gáz. A hévízkészletek minőségét a felszíni befogadók szempontjából is kell vizsgálnunk, a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határértékei szerint:- az összes oldott sótartalomra a termálfürdőknél 2000, energetikai célú hasznosításnál 3000, míg gyógyászati célúnál 5000 mg/l a határérték. A régióban ezeket csak néhány helyen haladják meg a kutak vizének koncentrációi (pl. Kecskemét, Fürdő),- a nátrium egyenérték % tekintetében a határérték 45, gyógyászati célú hasznosításnál 95 (egyedi határértékként a folyamatban lévő jogszabály módosítás után ez utóbbi az energetikai hasznosításnál is figyelembe vehető lesz). A régióban a hévizek nagy részénél a nátrium egyenérték meghaladja a 45%-ot, több helyen a 95%-ot is,- az ammónia-ammónium nitrogénre csak a gyógyászati célú hasznosításnál van határérték: 10 mg/l. A régió Ny-i részén (Kalocsa, Kecskemét, Kiskörös, Kiskunfélegyháza, Solt) a koncentráció e felett van, továbbá a békési egyes kutakban (Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes) is,- a szulfidokra vonatkozóan szintén csak a gyógyászati célú hasznosításnál van határérték: 2 mg/l. A régióban ilyen probléma csak elvétve fordult elő,- a fenolindexre csak az energetikai célú hasznosításnál van határérték: 1,0 mg/l. A régióban ilyen problémát Bács-Kiskun megyében (Kiskunmajsa) és Békés megyében (Békéscsaba, Gyula) találunk a legmagasabb hőfokú kutaknál, valamint Székkutason a szintén nagy vízhőmérsékletű kútnál,- az összes báriumra csak a gyógyászati célú hasznosításnál van határérték: 0,5 mg/l. Ezt meghaladó koncentráció a Bács-Kiskun megyei (Dávod, Kalocsa, Kecskemét, Kiskörös), valamint Békés megyei nagy vízhőmérsékletű (Gyula, Nagyszénás) kutaknál volt tapasztalható,- a dikromátos oxigénfogyasztásra (KOIk) határértéke a gyógyászati célú hasznosításnál 150 mg/l. Ilyen probléma Kiskörösön valamint Békéscsaba, Gyula, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Végegyháza kútjainál merül fel. Azokra a komponensekre, amelyekre nincs technológiai határérték előírva, a területi határértéket kell betartani, amely függ a befogadó területi kategóriájától. Ebből a szempontból a régió befogadói nagyrészt a 3 időszakos vízfolyás és 4 általános védettségi kategóriába esnek. A közcsatornába történő vezetésnél, valamint egyedi hatósági döntésre más, enyhébb határértékek kerültek előírásra. Ebből a szempontból különösen az arzén koncentráció problematikus a régióban, elsősorban a Bács-Kiskun megyei peremi területeken (Kalocsa, Kiskunhalas, Mélykút), valamint Békés megyében (Dévaványa, Füzesgyarmat, Mezőberény, Szarvas). Egyéb nehézfémek tekintetében a területi határértékeket csak elvétve haladják meg a kutak vizének koncentrációi (pl. nikkel, réz, cink, molibdén, higany, ólom). Problémaként jelzik a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) jelenlétét is a hévizekben, de a vizsgálatok szerint a befogadókra előírt határértékeket ezek nem haladják meg. 5