A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
6. szekció: SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - Szalbóczky Pál, ENGEO Bt.: A Keleti-Bükk preventív vízminőségvédelmi igényei
b) A tartályos gépkocsis szállítási igények csökkentése kívánatos, mivel a sí idényben többszörösére növekedő szennyvíz mennyiség szállítása kockázatos és szennyező a téli közúti állapotok mellett. Az, egyre költségesebb is, az ürítések ellenőrizhetetlenek. 3. A javaslatok egy részét jelenlegi környezetvédelmi szemléletünk aligha támogatja. Azonban várható, hogy a klímaváltozással járó kiszáradási folyamatok, az energiaszolgáltatási helyzet romlása, az elszegényedő helyi lakosság közüzemi szennyvíz kezelésének minél olcsóbb és energiatakarékosabb kielégítése, valamint a távolsági közlekedést nem igénylő helyi munkalehetőségek megteremtése miatt, mindezek majd nagyobb súllyal érvényesülnek környezetvédelmi politikánkban. 4. A javasolt helyi tisztítási technológiák fontos alapelve, hogy a hagyományos gépészelektromos (technikai) megoldásokkal szemben fokozottabban kell alkalmazni a hidrobiológiai-hidrológiai-limnológiai (természeti) szennyvízkezelési módszereket. Ez nemcsak a tervezői megoldásokra, hanem az üzemeltető személyzet szakmai összetételére is vonatkozik. 5. A hegyvidéki terep tagoltsága, morfológiája esetenként nem szokványos bekötési, csatornavezetési helyzetek szellemes megoldását kívánja. Az egyes helyszínek szennyvízgazdálkodási helyzetének ismertetése A közigazgatásilag Miskolchoz tartozó Bükkszentlászló község, állandó lakosa kereken 600 fő. A kb. 240 épületből 200-ba van bekötve az ivóvíz. Ezekből 190 van rákötve a szennyvízcsatornára. (Az épület, lakosság, üdülők, rákötések számait a PET-hez kapott adatok alapján kerekítjük, illetve becsültük meg.) Ezek egy részénél a rákötés az egykori derítőn keresztül történt. Ez - főként ha a tetőcsapadékot is idevezetik - intenzív hóolvadás és záporok idején szennyvíz kilökéseket okozhat. A település felső, eredetileg csatornázatlan részén a közelmúltban szép, új lakások épültek. A városi főgyűjtőbe egy átemelővel bekötött községi szennyvízcsatornát a 90-es évek közepén építették ki. (Az eredeti pályázati tervjavaslat vákumos rendszert tartalmazott.) A jelenlegi rendszer hibái:- jó néhány lakóépület szennyvizét közvetlenül a patakba vezetik, a térségi nehézipar felszámolását követő elszegényedés, valamint néhány mély fekvésű telek miatt,- sok ház csapadékvíz csatornáját rákötötték a szennyvízcsatornára, a szűk völgy miatt,- a Bükkszentkereszt felöl jövő nagyesésű és a befogadó csatornáétól többszörösen nagyobb tömegáramú szennyvíz távvezeték, csak egy D 80-as aknán keresztül csatlakozik a bükkszentlászlói csatornába,- a település aljánál egy olyan vészkiömlő akna található, amiből árvízkor a szennyvíz szintén a patakba ömölhet. A mederszakasz a tapolcai ivóvíz bázis fokozottan védendő külső védőövezetébe esik. A felsoroltak miatt, intenzív hóolvadás, vagy zápor idején a felszínre törő szennyvíz, a víznyelős Tatár-árokba ömlik, amely vizében nemcsak a 2006-os pünkösdi árvízkor (tízezres nagyságrendű Eschericia coli), hanem az 1990-es hóolvadás és az 1995-ös nyári nagyvízi időszakban is százas nagyságrendű colit, ill. Fekál colit mutattak ki. Ilyenkor a napi több ezer (tízezer) m3-nyi elnyelődő víztömeg néhány napon belül megjelenik a tapolcai ivóvíz termelő kútban. A 70-es évek elején a legjelentősebb víznyelő alatt feltárt barlang vizében és iszapjában jelentős mikrobiológiai szennyezést észleltek Ezt támasztotta alá a vízjárat törmelékének, kőzetfalának algás nyálkásodása, elszíneződése is. (Mészáros Károly egykori szóbeli közlése) Nem ritka a víznyelős mederben, az elhullott állat. 5
