A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

6. szekció: SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - Szalbóczky Pál, ENGEO Bt.: A Keleti-Bükk preventív vízminőségvédelmi igényei

2. ábra. A miskolci karsztvízbázisok állandó antropogén szennyeződésű részvízgyűjtői

A helyi szennyvíz kezelések hiányai és műszaki hibái miatt a Keleti-Bükk patak és tó vizeit az elmúlt években, évtizedekben gyakran találtuk szennyezettnek. Ezek hatása az ivóvíz bázisokban is kimutatható volt. A szennyezést mutató, begyűjtött adatokat a 2. táblázat foglalja össze. (A 60-as évekig bátran ihattunk a kis vízfolyásokból, ma már ez nem tanácsos.) Erről a 2008-as Felszín Alatti Vizekért Alapítvány Konferencián hangzott el előadás: A szennyvíz és a szennyezett csapadékvíz hatása a miskolci karsztvíz bázisokra címmel. Az előadás kivonata megtalálható a www.hidrogeol.atw.hu honlapon.

A vízszennyező komponensekből, fertőzési szempontból a mikrobiológiaiak a veszélyesebbek. A 2006. júniusi pünkösdi karszt árvizet követő kiugró „szennyvizes” adatok mellett feltűnő a patak és tóvizek, nem szennyvizes eredetű, esetenkénti rendkívüli fertőzöttsége. Ezek nem csak embertől, hanem házi és vadon élő állatoktól, de a növényzet természetes rothadásából is származhatnak. A felszíni lefolyás szennyezőanyag tartalmát még aktiválhatják is a kisebb-nagyobb tavak, bizonyos limnológiai feltételek esetén. Pl. a viszonylag jobb minőségű Garadna vízzel táplált Hámor tó sokkal „fertőzöttebb”. Ez megjelenik az Anna forrásokban is, illetve hal-élettani károkat okoz. Vizsgálataink alapján a coli szám a K-bükki szennyezett kis csermelyekben, időszakos patakokban, tavakban 10-1000 nagyságrendű, a Fekál coli 10-100, a Fekál Streptococus 1-10, az Enterococus 100-1000 (!!!) i/100 ml, de néhány esetben kimutatták Clostridium és Pseudomonasjelenlétét is. Utóbbit tapasztaltuk itató helyeken, vagy vadcsapások talajminta kivonataiban. Pl. a Bükkszentlászló feletti, „emberi szennyezéstől mentes”. Jubileum forrás térségében 1990 tavaszán vett vízmintákban 100-as nagyságrendű baktérium számot és - a hóolvadást követően - pozitív Fekál colit mutattak ki több ponton. Kiugróan magasak, közvetlenül a lovászati telepek alól vett vízminták mikrobiológiai szennyezésértékei. Megjegyzendő, hogy mindezen mintavételek ivóvíz bázisok feletti víznyelők tápterületein történtek. A szennyezést jelző makro-kémiai indikátorok közül a kiugró KOI és NH4 értékek igazolják a víznyelőkbe ömlő vizek bármiféle eredetű szennyezettségét. Még a nem árvizes mintákban is, ezen értékek gyakran többszörösei a természetes tiszta vizekének.

3