A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
6. szekció: SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - Boda János, Paulenka Gábor, Mélyépterv Komplex Zrt.: A miskolci szennyvíztisztító telep bővítése és korszerűsítése, az iszapkezelési technológia fejlesztése rothasztással, biogázhasznosítással
A hasznosítható biogáz mennyiségének növelésének érdekében a telepen napi 4 000 kg zsír és iszapszerű hulladékot is fogadni kívánnak. Ennek hasznossága nem csak a többlet biogázban nyilvánul meg, hanem abban is, hogy a beszállított hulladékok kezelése is megoldódik. Az ezen változatoknál figyelembevett 4 000 kg/d egyéb (külső) iszap a bükki karsztforrások védőidomán található szennyvíztisztító telepek iszapjából, valamint az onnan származó települési folyékony hulladékból, továbbá a város élelmiszeripari üzemeiből (hűtőház, húsipar, tejüzem, kenyérgyár, stb.) és éttermeiből, üzemi konyháiból származik. A külső iszap és a zsírszerű hulladékok mennyiségét előzetes tájékozódásaink alapján az alábbiak szerint becsültük: • A bükki karsztforrások területén található településekről, tisztítóberendezésekből (Répáshuta, Bánkút, Tardona) beszállított iszap és folyékony hulladék iszapfázisa:400 kg/d • Az élelmiszeripari üzemekből (hűtőház, húsipar, tejüzem, kenyérgyár) fogadott zsírszerű anyagok: 1 800 kg/d • A nagykonyhákból, éttermekből fogadott zsírszerű-és egyéb hulladékok: 1 800 kg/d Az adatok helyességét az azonos kapacitású Dél-pesti szennyvíztisztító telepen már működő rendszer adatai is alátámasztják. Utóbbi telepen az iszapoknak és a zsírszerű anyagoknak az együttes rothasztásával a korábban csatornába ürített és egyéb hulladék anyagoknak a rendezett, az előírásoknak megfelelő fogadását és a környezetbarát kezelését is megoldották úgy, hogy a megnövekedett biogáz mennyiség gázmotoros hasznosításával a telepet energetikailag önellátóvá tették A „B” változat az „A” változat bővítése rothasztásos iszapkezeléssel és a keletkező biogáz hasznosításával. A „C” változat technológiája a „B” változatéval megegyező iszaprothasztás. Különbség csak a termelt biogáz hasznosításának módjában van. A biogáz hasznosításának módját a rendelkezésre álló technológia mellett főként gazdasági megfontolások határozzák meg, de szerephez juthat benne az iszapkezelés, illetve elhelyezés módja is. Esetünkben fenn áll az iszap biogázzal való szárításának, illetve a biogáz gázmotoros hasznosításának lehetősége is, a B és C változatok ezt mutatják be. A C1 és C2 változat között az előkezelésben van eltérés: a C2 változatnál a fölösiszap jobb anaerob lebontása érdekében fizikai (ultrahangos) előkezelést tervezünk A gyorsabb kirothasztás eredményeként a C2 változatban a rothasztó tartályok térfogata 30%- kal csökkenthető. „A” változat: a jelenlegi technológia felújítása és kapacitásbővítés A szennyvíztisztító telep korábbi iszapkezelési és elhelyezési technológiája relatív magas üzemeltetési költségű volt. Az iszap mezőgazdasági elhelyezése költséges kémiai (meszes) stabilizálást, illetve a drága szárító berendezés üzemeltetését igényelte. A nem stabil és fertőzőképes kevert iszap injektálása ugyan megoldotta ezt a problémát, de igen nagy mennyiséget kellett - a négy téli hónap kivételével - kiszállítani (168 m3/d) az elhelyező telepre. Ez V = 8 m3 térfogatú
