A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
5. szekció: VÍZELLÁTÁS, VÍZKEZELÉS - Veres József, Deák Éva, Kató Csaba, FETIKÖVIZIG: Az ivóvízminőség-javító program előkészítésének tapasztalatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
3. Az előkészítési munkák általános tapasztalatai Az igazgatóság szakmai tevékenysége, valamint az üzemeltető szervezetekkel és Önkormányzatokkal történt egyeztetések alapján az alábbi elvárások rögzíthetők az Ivóvízminőség-javító Programmal szemben:- Az új EU követelményeknek megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása minden településen,- Az ivóvízminőség javítása mellett szükséges, hogy a művek hosszútávon gazdaságosan üzemeltethetők legyenek,- Az üzemeltetés a lehető legkisebb energia és vegyszerfelhasználással történjen,- A működés során a lehető legkisebb közegészségügyi kockázat lépjen fel,- A kihasználatlan kapacitások felhasználásra kerüljenek,- A működés során keletkező melléktermékek, mint például szűrők öblítővizei és ezek iszapjai a környezet számára a lehető legkisebb kockázatot jelentsék,- A fejlesztéseket követően a díjak a lakosság által megfizethető mértékűek legyenek. 3.1. Technológiai fejlesztések mértéke és költségei 3.1.1. Az ivóvízminőség-javító program I. ütemének eddigi tapasztalatai Az ivóvízminőség-javító program I üteme azokra a településekre terjedt ki, amelyek a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet 6. sz. melléklete szerint a 2006. december 25-ig kellett megoldani a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítását. Az I. ütem keretében 41 település ivóvízminőségének javítására kerül sor Régiós szinten; az érintett települések nagy távolsága és különböző területi adottságai miatt a beruházás koordinációja nehézségekbe ütközik. Az előkészítés során a probléma megoldásaként víztisztítási technológiák művenkénti kiépítését, cseréjét irányozták elő. Nem kerültek megvizsgálásra a térségi megoldások, a vízátvezetések. A Kormányrendeletben szereplő települések vízművei így egy-egy új víztisztítási technológiát kapnak függetlenül attól, hogy ez gazdaságos-e vagy sem. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében egymástól nem nagy távolságra lévő vízművek (Máriapócs- Pócspetri és Kállósemjén, Tunyogmatolcs és Győrtelek) esetében kerül végrehajtásra fejlesztés. Indokolt lett volna megvizsgálni vízművek önálló fejlesztése mellett a közös vízművek lehetőségét és a nagyobb térségi rendszerhez való kapcsolódást is. Az I. ütem keretében megvalósuló fejlesztések szűkítették a II. ütemben végrehajtandó gazdaságosabb térségi megoldások lehetőségét, mivel a támogatással megvalósuló műveket változatlan állapotban 5 évig fenn kell tartani, így az esetleges hozzájuk való csatlakozásra nem volt lehetőség. A meglévő vízkezelési technológiai elemek állapota az előkészítés során nem került vizsgálatra a meglévő technológiák teljes egészében lecserélésre kerülnek. 3.1.2. Az ivóvízminőség-javító program II. ütem tervezési munkarészekkel kapcsolatos eddigi tapasztalatok Az elvárt vízminőség javítási cél teljesítése érdekében a tervezést megelőzően a vízművek állapota teljes körűen megvizsgálásra került. A vizsgálat kiterjedt a vízbázisra (védettség, kút állapot, mennyiségi és minőségi megfelelés), a vízkezelési technológiára (szűrők, levegőbevitel, vegyszeradagolók, szivattyúk és szerelvények állapota), tározók (alacsony és magas tározók) elosztóhálózat állapotára (hálózati szivattyúk, csővezetékek, szerelvények, mosatási lehetőségek). A vizsgálat során az alábbiak kerültek megállapításra. 9
