A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
5. szekció: VÍZELLÁTÁS, VÍZKEZELÉS - Veres József, Deák Éva, Kató Csaba, FETIKÖVIZIG: Az ivóvízminőség-javító program előkészítésének tapasztalatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Tapasztalatként elmondható, hogy a tervezési folyamat során végig bizonytalanság jellemezte a Programba bevonható települések körét. Ez adódott egyrészt abból, hogy míg a kormányrendelet település alapú, a gyakorlatban vízellátó rendszerek üzemelnek. Nem egyértelmű, hogyan kezelendők azok az esetek, amikor egy vízellátó rendszerből csak egyes települések szerepelnek a listán. További bizonytalanságot okozott, hogy 2007. márciusában az OKK készített egy listát, mely a kormányrendelethez képest határozott meg eltéréseket, jelölt meg újonnan bekerülő és listáról kikerülő településeket. A kérdés az volt, hogy ez a lista fölül írhat-e egy érvényben lévő kormányrendeletet, illetve hogyan kezelendők a lista települései? Bizonytalanságot jelentett az is, hogy a Program további menete során KEOP-ra benyújtandó pályázathoz (első és második fordulóhoz is) csatolni szükséges az OKI szakvéleményét arról, hogy az ellenőrző mérések alapján a szolgáltatott ivóvízben lévő paraméterek koncentrációi megfelelnek-e a kormányrendeletben rögzített határértékeknek. Az OKI szakvélemények elméletileg nem veszik figyelembe azt, hogy az adott rendszer fejlesztésének tervezése az érvényes kormányrendelet alapján megtörtént, döntően pályázati pénzből, önkormányzati sajáterő hozzájárulással. Ez a feltétel továbbra is lebegteti az érintett települések körét, illetve a gyakorlatban az önkormányzatok részéről megkérdőjelezi az előkészítésben részt vevő Igazgatóságok, tervezők hitelességét. A program előkészítése során problémát jelent a nem megfelelő üzemeltető szervezeti struktúra, valamint a díjképzés szabályozatlansága. Az üzemeltetés és díjképzés szabályozása törvényi szinten a víziközmű törvény megalkotásával és hatálybalépésével oldódna meg. A program számára kedvezőtlen, hogy a víziközmű üzemeltetés alapvető jogszabályi kereteit rögzítő törvény még nem került elfogadásra. 1.3. A korábban végzett fejlesztések és azok tapasztalatai A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet megjelenésével előállt egy fejlesztési kényszer az előírt vízminőségi határértékek teljesítésére, ami a megye vízművei közül (a jelenleg érvényes rendelet alapján és a 2007. márciusában lezárt OKK lista figyelembe vételével) 37 vízművet érint. Hamar körvonalazódott, hogy az ivóvízminőség javítás megvalósítása megyénket érintően regionális szinten van tervezve. 2001-ben elkészült az Észak-Alföldi régió Ivóvízminőségjavító Program Előzetes megvalósíthatósági tanulmánya. Az ivóvízminőség-javító program megvalósítása előtt egy-két vízműnél történtek viszonylag nagyobb volumenű fejlesztések, melyek közül röviden két fejlesztést és azok tapasztalatait ismertetnénk. 1.3.1. Fényeslitke vízmű és elosztóhálózatok fejlesztése Fényeslitke vízmű fejlesztése A fényeslitkei vízműtelep 4.550 főt lát el tisztított ivóvízzel. A fejlesztést szükségessé tette, hogy a korábbi években a csúcsidejű vízigény 900 m3/d volt, de az átlagos vízigény is meghaladta az engedélyezett kapacitást. A beruházás tartalmazta a vízbeszerzés rekonstrukcióját valamint a víztisztítási technológia rekonstrukcióját és bővítését is. A vízbeszerzési oldalon megtörtént a kútaknák és szerelvények felújítása, az 1 sz. kút búvárszivattyújának cseréje. 4
