A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Kravinszkaja Gabriella, KÖDUKÖVÍZIG, Pappné Urbán Judit, Varga György, VITUKI Kht.: Gondolatok a Balaton vízháztartásának múltjáról, jelenéről és a lehetséges éghajlatváltozás hatásaival befolyásolt jövőjéről Kravinszkaja Gabriella Pappné Urbán Judit Varga György
o Az átmeneti évszakokban a különböző modellek által adott becslések nem ennyire egyértelműek - némelyek csökkenést, mások növekedést valószínűsítenek Magyarország térségére. Az 5. táblázatban bemutatott modellfuttatási eredmények felhasználásával megkíséreltük becsülni a Balaton vízháztartási tényezőinek évi és félévi értékeit a 21. század első harmadára. Referencia időszakként az 1961-1990 közötti 30 évet vettük figyelembe. A tóra hulló csapadék esetében a 21. század első harmada évi és félévi átlagértékeinek becsléséhez az 5. táblázatban bemutatott, %-ban megadott becsült változás értékeket vettük figyelembe. A hozzáfolyás esetében számoltunk azzal a ténnyel, hogy 1990 után a bányavíz-bevezetések befejeződésével ez a készletnövelő tényező megszűnt. Az 1961-1990 időszakra azt a csapadék-lefolyás kapcsolatot kellett feltárni, amely már mentes a bányavíz-bevezetések hatásától és ennek alapján alkalmassá tehető változó csapadékviszonyok bekövetkezése esetén a lefolyás (a Balaton szempontjából hozzáfolyás) becslésére. A bányavíz-bevezetések adatai rendelkezésre álltak, ugyanakkor számításba vettük azt a körülményt is, hogy ezek a vízmennyiségek nem tekinthetők teljes mértékben készletnövelő tényezőnek a Balaton vízháztartásában. Ennek oka az, hogy a bányavíz-kiemeléssel egyidejűleg a tó vízgyűjtő területének érintett térségeiben felszínre lépő források vízhozama csökkent, egyesek átmenetileg elapadtak. Ez a hozamcsökkenés egyes Balatonba torkolló - részben karsztforrásokból táplálkozó - vízfolyások vízszállításában is megmutatkozott. A jelenség részletes kutatására és a változások elemző számszerűsítésére nem került sor, ugyanakkor történtek a térség karsztvíz-háztartását alaposan ismerő hidrogeológiai szakértői becslések. Ezek lényege szerint a Balatonba bevezetett bányavíz mennyiségének mintegy 80%-a tekinthető tiszta készletnövelő hatásnak, a maradék 20%-nyi arányt ellensúlyozta a források hozamcsökkenése, illetve elapadása. Ezt a becslést elfogadva a hozzáfolyás idősorról úgy választottuk le a bányavíz-bevezetéseket, hogy a mért hozzáfolyás adatokból levontuk a bevezetett bányavíz mennyiség 80%-át. Ezt követően vizsgáltuk a tó vízgyűjtőjére hulló csapadék és a lefolyás kapcsolatát. A lineáris kapcsolatvizsgálat eredménye szerint mindhárom időhorizonton meglehetősen laza összefüggés volt megállapítható (R értéke 0,67 és 0,69 között alakult). A jövőre vonatkoztatott becslésnél az előbbi laza kapcsolat ténye mellet fokozta a bizonytalanságot az, hogy nem számoltunk a területhasználat várható változásaival, amely ugyancsak módosítja a lefolyást. A párolgás esetében a jelenleg a Balaton párolgásának meghatározásra alkalmazott modellt használtuk úgy, hogy számítottuk, illetve becsültük az emelkedő hőmérséklet miatt várható légköri légnedvesség telítési hiány növekedését. Az elvégzett számítások eredményeit a 16-18. ábrán mutatjuk be. 19
