A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

5. szekció: VÍZELLÁTÁS, VÍZKEZELÉS - Karády László, MIVÍZ Kft. : 2006. június zavarosság a Tapolcai és a Nyugati vízműveknél

Mindezek az események, ebben az időszakban sajnos nem kellően sikerült kommunikáció és a média visszhang eredményeként jelentős presztisveszteség jelentkezett, de valószínű, hogy a média visszhang a statisztikai alapon kimutatott járványt is növelte.

Az egész országban ez a visszhang ráébresztette a vízmű üzemeltetőket arra a megállapításra, hogy gyakorlatilag a hálózatba juttatott víz jóságáról 72 órával később lehet a hagyományos eljárásokkal meggyőződni.

Társaságunk is kereste a különböző lehetőségeket a bakteriális vizsgálatok eredményeinek rövidebb időtartam alatti kimérésére.

Így jutottunk el a Collilert gyorsteszt alkalmazásához. A Tapolcai Vízmű nyersvizének klórozását az 1980-as évek végétől 2006. júniusáig a kúttalpon történő klóradagolással végeztük el. Megszüntettük ezt a módszert, és már jelenleg csőre történő klórgáz adagolással történik a fertőtlenítés.

2006. júniusától 2006. december közepéig a kúttalpra elhelyezett nyersvíz mintavevő szivattyú segítségével felhozott vizeket naponta egyszer hagyományos bakterológiai mintavétellel vizsgáltattuk, saját labor nem évén a GW Borsodvíz laborjával 2006. december 15-től át álltunk a Collilert gyorsteszt alkalmazására, mely egy ideig párhuzamosan alkalmaztunk a hagyományos kiértékelési móddal. Eredményeink alapján a gyorsteszt a mintavétel után nem 72, hanem 18 óra idő eltelte után szolgáltatja az eredményt. Ezt a mintavételi rendszert az ÁNTSZ Megyei Szervezete elfogadta, és azóta is heti gyakoriságú hagyományos mintavétel mellett napi gyakoriságú gyorsteszt mintavételt alkalmazunk.

Ez a mintavételi sűrűség havária, illetve a bakteriológiai terhelés növekedése esetén növelhető, és a gyakorlatban alkalmazunk 12 órás, 6 órás és 2 órás mintavételi sűrűséget a terhelés lefutásának megismerése érdekében.

A Collilert gyorsteszt alkalmazása nagyon jól bevált, de a Tapolcai -Vízműnél külön kialakítottunk egy mérőhelyiséget.

A vízminőségi adatok gyűjtésével rájöttünk, hogy esetek többségében a zavarossággal együtt jelentkezik a bakteriológiai terhelés is a nyersvízben, de előfordul a bakteriológiai terhelés zavarosság nélküli jelentkezése is. Igaz ez az esetek kisebb százalékában.

Tapolcai -Vízmű nem rendelkezik tisztavíz medencével, hanem az elmúl 100 év gyakorlata alapján fertőtlenítés mellett közvetlenül emeli be a csőhálózatba a kút vizét a szivattyú.

E rendszer sajátossága, hogy hosszú 800 mm átmérőjű expressz-vezeték vezet a város felé, melyen kiépítettük és kontrolláljuk a klór 30 perces behatásának eredményeit és kiépítettünk egy szabályzó rendszert. Ebben mért szabadklór eredmények visszaszabályozzák a beadott klór mennyiségét.

Természetesen nem csak a kút közvetlen közelében, hanem a vízbázison is volt tennivalónk, így érzékelő rendszereket építettünk olyan szennyvízcsatornákba, ahol visszaduzzadás jeleit lehetett észlelni esőzések után. Ezek a jelzőrendszerek biztosítják, hogy szükség esetén a csatornahálózatot üzemeltető dolgozók elhárítsák a visszaduzzadás okait mind Bükkszentlászlón, mind Miskolctapolcán.

Társaságunk kiépítette a kút monitoring rendszert, mely jelenleg már minden nagyobb vízműnél üzemképes állapotban gyűjti az adatokat és szolgáltatja mind a diszpécser, mind az üzemeltető szervezet, valamint betekintéssel a műszaki vezetés részére.

E monitoring rendszerben, zavarosság, UV, vezetőképesség, pH, hőmérséklet a vízszállítás mennyisége, valamint az induló és a 30 perc után mért klór fogyási érték is látható.

3