A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
5. szekció: VÍZELLÁTÁS, VÍZKEZELÉS - Galambos Péter, MIVÍZ Kft. : A MIVÍZ Kft. Tapolcai Vízmű telephelyén történő lebegőanyag eltávo-lítás lehetőségei
A MIVÍZ KFT. TAPOLCAI VÍZMŰ TELEPHELYÉN TÖRTÉNŐ LEBEGŐANYAG ELTÁVOLÍTÁS LEHETŐSÉGEI GALAMBOS PÉTER MIVÍZ Kft. 1. A Tapolcai Vízmű szerepe Miskolc város vízellátásában. A miskolc-tapolcai vízműkutak Miskolc város legjelentősebb ivóvízbázisát jelentik 1913 óta. A vízműtelep a miskolci főként I. alapzóna (Avas -Tetemvári zóna) ivóvízellátását biztosítja, amely vízigénye 20 000 - 26 000 m3/d. A miskolctapolcai vízművet egy földtanilag igen összetett rendszerre telepítették. A vízmű a Bükk-hegység legkeletibb mészkő előfordulásának tövében található. Az egykori hideg (10 °C körüli) és meleg, illetve langyos vizű (30 °C körüli) források a triász mészkőből a mészkövet fedő polisztocén-holocén teraszképződmény törmelékén áttörve emelkedtek a felszínre, ahol természetes tórendszert alakítottak ki. A vízműtelep forráskútjait a jól karsztosodott felszínű tapolcai Várhegy kelet felé blokkosan a mélybe zökkent, törésrendszerekkel meggyöngített részén alulról feltörő, a pleisztocén- holocén törmelékeket áttörő forrásaira telepítették. Ezek a források a teljes (kb. 76 km2 nagyságú) vízgyűjtő területről szállított vízből táplálkoznak. A vízműtelep területén a búvárok feltárásaival is bizonyított, jól karsztosodott mészkő felületen változó vastagságú (8-18 m) törmelékes összlet található, amelyben a talajvíz is mozog. A vízműtelep törmelékes tömegének valószínűsíthető tápterülete Miskolctapolca nyugati része, illetve Komlóstető egy része. A miskolctapolcai források a Bükk legmélyebben (127-128 mBf szinten) fakadó forrásai, így ez a terület mind a felszíni, mind a felszín közeli, mind pedig a felszín alatti vízmozgások kitüntetett helye. A vízműtelep területén a természetes vízutánpótlódás és a teremelés függvényében a mészkőben mozgó karszt víz és a törmelékes összletben mozgó talajvíz elsősorban a törmelékes összletben keveredhet. Ha a törmelékes összletben tartósan magasabban van a vízszint, mint a termelőkutakban, illetve a víztermeléssel előállított depresszió nagy, akkor a keveredés a jól karsztosodott, egykori mészkőfelszín litoklázis rendszerén keresztül a karsztvíz irányába is fennáll, így a talajvíz a karsztvizet szennyezheti. 1.1 A Tapolcai vízműben termelt víz mennyiségi és minőségi bemutatása A Tapolcai vízmű 2000-2007 évek között mért víztermelési adatai alapján az ivóvízbázisból kitermelt vízmennyiség (termelési időszakban): Minimum 6 000 m3/d Maximum 37 967 m3/d Az Olasz-és az Új-kútból együttesen közműves ivóvízellátás céljára lekötött vízmennyiség: 1050 m3/h ^ 9198000 m3/év Az 1. ábrán jól látható, hogy a város vízellátásához szükséges vízmennyiség közel felét a tapolcai vízbázisból nyerjük. Ezt a vízmennyiséget folyamatos üzem mellett biztosíthatjuk, tehát kiemelkedően fontos, hogy a Tapolcai vízmű problémamentesen, zavartalanul működjön.
