A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Virág Margit, VIZITERV Environ Kft., Rózsa Attila, PÓRUSVÍZ Mérnöki Iroda Bt., dr. Szűcs Péter, Miskolci Egyetem, Lakatos Attila, VIZITERV Environ Kft., : Vízbázisvédelmi diagnosztikai munkák tapasztalatai a Szob, Hidegréti vízmű területén
6. ÖSSZEFOGLALÁS, A TERÜLET ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE Az üzemelő sérülékeny földtani környezetű Szob, Hidegréti Vízmű ivóvízbázisának biztonságba helyezése során feladatunk volt az adatgyűjtés és feltárási munkák folyamán minden olyan információ összegyűjtése, melyek a vízbázis készletére, a készlet utánpótlódásra, a minőségre, a becsült ill. előzetesen számított védőterületen levő szennyezőforrásokra vonatkoztak. A vízbázis földtani sérülékenysége már a vizsgálatok elvégzése előtt igazolt volt. A Hidegréti Vízmű közvetlen felszíni szennyezések elleni védelmét jelenleg a kutak körül kialakított, drótfonatos kerítéssel körülvett 65x170 m méretű belső védőövezet biztosítja. A víztermelés biztonsága érdekében korábban meghatározásra került a vízbázis külső védőövezete és hidrogeológiai védőterülete is. Határait az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 25011/1992. számú illetve az azt módosító 25011-6/1992. számú határozata állapítja meg. A külső védőövezet a szobi vasútállomás vasúti pályatestétől D-i irányban egészen a Duna-partig, az Ipoly-folyó partjától pedig a delta ipar vágánnyal párhuzamos, azt 120 méterre megközelítő egyenes vonalig terjed. A hidrogeológiai védőövezet határa É-on a külső védőövezet határával egyezik meg, míg Ny-on és Den a folyók sodorvonala, K-en pedig a delta iparvágány vonala alkotja. A különböző védőterületi zónák földhivatali bejegyzése azonban nem történt meg és annak határai a helyszínen nem kerültek kijelölésre figyelemfelhívó táblák elhelyezésével. A vízbázis kiépített monitoring rendszerrel korábban nem rendelkezett. A környezetében található „A”, „B” és „C” jelű talajvízfigyelő kutak a szomszédos MÁV állomás talajvízszennyezése kapcsán létesültek 1999-ben, míg a 3702. és 3703. számú talajvízfigyelő kutak a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság törzshálózati talajvízfigyelő rendszeréhez tartoznak. E kutak közül a 3703. törzsszámú kútról jelen munkák keretében végzett felmérés és állapotvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy észlelésre alkalmatlan, újrafúrása szükséges. A területen a használaton kívüli ipari vasúti vágányon túl említést érdemel még a vízműkutak közelében elhelyezkedő - a helybeliek által „Deutch gödör” névvel illetett - felhagyott kavicsbánya tó, amit a hivatkozott védőterületi határozat előírása ellenére a helybeliek a korábbi időszakban különböző célokra vettek igénybe: nyáridőben fürödtek, horgásztak, autót mostak benne, strandoltak, sátraztak a partján. Illemhelyek nem voltak kialakítva, a szemétgyűjtés sem volt megoldott. (Az utóbbi időben szerencsés módon a vízművel szomszédos terület tulajdonosai ezt a részt körbekerítették, így ez a fajta használati mód megszűnt. A diagnosztikai munkák idején már nem tapasztaltuk ezt a fajta igénybevételt.) A torkolatvidék ártéri rét, liget vegetációjú. A torkolattól a vasúti delta iparvágány felé közeledve az addig jórészt sík terepfelszínt rendezetlenül elhelyezkedő kis dombok váltják fel, amely a vágány átellenes oldalán egészen a lakott terület határáig folytatódik, s amelyek anyagát a korábban elvégzett feltárások és szóbeli információk szerint jórészt a vasúti kocsik takarításakor kiszórt hulladék és a közeli - mára megszűnt - betonelem gyár törmelékanyaga és egyéb építési törmelék és hulladék alkotja. A vasút Hideg-réttel átellenes É-i oldalán a terepfelszín meredeken emelkedik a Börzsöny központi tömege felé. Itt a hegyre felfutó parcellákat követően gyümölcstermelő kertészetekkel találkozunk. A diagnosztikai munkák folyamán a szlovák féltől beszerzett földtani és vízföldtani információk, a különböző helyszíni felszínközeli mérések (Ipoly-folyón mederkapcsolati hatásfok vizsgálat) alapján megállapíthatóvá vált, hogy az Ipoly határfolyón túl nincs kimutatható depresszió, így már a hidrodinamikai modell építés során számoltunk ezzel a határfeltétellel. A védőterület határa maga az országhatár. Abban az esetben viszont, amennyiben valamelyik fél a folyón olyan tevékenységet végezne az elkövetkező időszakban, mely befolyásolja a hidrológiai viszonyokat, javasoljuk ennek bejelentését, 20
