A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Virág Margit, VIZITERV Environ Kft., Rózsa Attila, PÓRUSVÍZ Mérnöki Iroda Bt., dr. Szűcs Péter, Miskolci Egyetem, Lakatos Attila, VIZITERV Environ Kft., : Vízbázisvédelmi diagnosztikai munkák tapasztalatai a Szob, Hidegréti vízmű területén
4.4 Vízkémiai vizsgálatok A vízműkutak vize létesítésük óta nem kifogásolt. Az általuk kitermelt víz mindenféle kémiai kezelés nélkül - mindössze biztonsági fertőtlenítést követően - kerül a közműhálózatba. A beruházás ideje alatt az üzemelő kutakon és a figyelő kutak egy részén EU direktíva szerinti vízvizsgálatok, a meglévő ill. az újonnan épült monitoring kutak vizéből részben a főkomponensek, részben kiemelt nehézfémek és egyéb speciális vizsgálatok történtek. Az egyes helyszíni mérések ideje alatt pedig mind a Duna, mind az Ipoly-folyó vizéből is történtek vízmintavételek és elemzések. 4.4.1 EU direktívák szerinti vízvizsgálatok (Komplex vízvizsgálat + izotóp vizsgálat) A vizsgálatokat a Vízkutató Vízkémia Kft., Budapest akkreditált laboratóriuma végezte. Az EU-vizsgálat a komponensek széles körére terjed ki, így kevésbé jelentős arányú komponensek jelenlétére is felhívhatja a figyelmet. A II. sz. kútban nagy pontosságú mérések a TPH-t 29 mikrogramm nagyságrendben mutatták ki. Ez az érték a magyar anyakőzetek tulajdonságait figyelembe vévő (10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet) „A” természetes háttérérték kategóriába esnek. Természetes eredetű, feltehetőleg a felszínhez közelebb migrált nem műrevaló szénhidrogénektől is származhatnak. Káros élettani hatásuk nincs. A vizsgált vízbázis vonatkozásában azonban felszíni eredetű szennyeződésre utaló nyom is lehet, melyet a későbbiek folyamán tovább vizsgálunk. A szerves mikroszennyezők vonatkozásában a vizsgált kutak vizében a peszticidek közül az atrazin volt számszerűsíthető, ám határértéket el nem érő mennyiségű. A BTEX (alkilbenzolok) nem voltak kimutathatók. A VOCI (illékony klórozott szénhidrogének) komponensek közül mindkét vizsgált kút esetében kloroform, brómdiklórmetán, dibrómklórmetán és bromoform volt kimutatható mennyiségű (ezek a komponensek valószínűleg a klórozás melléktermékei). A PAH-ok (policiklikus aromás szénhidrogének) közül csak a fenantrén volt kimutatható (a kimutathatósági határ közeli) értékben (0,007 pg/l). A II. sz. kútnál ez utóbbi értékek valamivel magasabb koncentrációban jelentkeztek. Az EU direktívák szerinti vízvizsgálat kifogásolható, az esetleges felszíni szennyeződésre utaló káros komponensek közül a vizsgált kutak közül az I. sz. kút vizében néhány nehézfém volt kimutatható, a szerves mikroszennyezők köréből pedig az atrazin volt számszerűsíthető, de határértéket meg nem haladó mennyiségben a vizsgált mintában. Ugyanez vonatkozik a vizsgált II. sz. kút vizére is, azzal a különbséggel az I. sz. kútnál ezek az értékek jóval magasabbak. A TPH és a szerves mikroszennyezők a II. sz. kútnál magasabb értékűek. A vízmű kutak vizében az emberi egészséget veszélyeztető nehézfémek közül az arzén koncentráció nem volt kimutatható. A komplex EU vizsgálatok keretében trícium vizsgálat is történt. A mért trícium mennyisége az I. sz. kútnál 1,63 Bq/l, a II. sz. kútnál pedig 1,19 Bq/l volt. A későbbiek folyamán további két EU vízvizsgálatra elvégzésére került még sor a vízműkutakhoz közeli „A” és „B”jelű megfigyelő kutakon. A 6,58 ill. 7,20 m talpmélységű kutak vizén végzett vizsgálati eredményekből megállapítható, hogy az „A” jelű kút vizében a szulfát és az összes keménység esett kifogás alá. Ezek kivételével semmi más kifogás nem merült fel. A szulfát kis mértékben túllépi a megengedett 250 mg/l határértéket. (Szerencsés módon a vízműkutak vizében ez nem tapasztalható.) A szerves mikroszennyezők (BTEX, VOCI, olajszármazékok, PAH-ok, peszticidek) a 2006 decemberében végzett vizsgálatok alapján egyik figyelőkút vizében sem voltak kimutathatók. 13
