A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Virág Margit, VIZITERV Environ Kft., Rózsa Attila, PÓRUSVÍZ Mérnöki Iroda Bt., dr. Szűcs Péter, Miskolci Egyetem, Lakatos Attila, VIZITERV Environ Kft., : Vízbázisvédelmi diagnosztikai munkák tapasztalatai a Szob, Hidegréti vízmű területén
Az északi terület (domboldal) felső 30 m-es mélységtartományra jellemző földtani szerkezet a változó agyagtartalmú homokréteg alatti agyagos-iszapos összlet. A homokos fedő vastagsága a szelvény elején, tehát a domb alján 8 m körüli, majd a réteg fokozatosan vastagodik, és a mérési vonal utolsó 60 m-én meghaladja a 30 m-t. A szelvényen két lokális fajlagos ellenállás anomália látható 95-120 m és 165-175 m között, melyek nem földtani eredetű hatók jelenlétére utalnak. Nyugati irányban a felső 30 m-es mélységtartományban vízzáróként működő, agyagos-iszapos rétegek megjelenésére nem lehet számítani. Jellemzően agyagos homok réteg van jelen, melybe a egy homokkő összlet települt, amely a szelvény közepén eléri a felszínt, és vastagsága a szelvény vége felé fokozatosan növekszik. Ezen a szelvényen is található egy valószínűleg nem földtani eredetű, lokális anomália a 90-110 m közti szakaszon. A vizsgálati terület déli részén lévő szarmata mészkő 56 m-es mélységben jelenik meg. A többi mérési ponton az agyagos és homokos rétegek váltakozása követhető. Egyetlen mérési ponton (8. pont) egy vastagabb, nagy ellenállású, valószínűleg andezit réteg jelenik meg az üledékes rétegsorban. A déli területen (ártér) mért sokelektródás szelvények feldolgozásának eredményeiből megállapítható, hogy a vízadó kavicsos-homokos réteg 40-60 Ohmm körüli értékkel jelentkezik. A szarmata mészkő ellenállása igen alacsony, helyenként csak 60 Ohmm körüli, ami arra utal, hogy a réteg felszíne rendkívül mállott. Ez a réteg a Szob4 és Szob5 szelvények mentén nagyjából állandó vastagságú, eltérések csak a kőzet minőségében találhatók: a nagyobb fajlagos ellenállás értékek (narancssárga-piros színek) kompaktabb kőzetre, a zöldes árnyalatok mállottra utalnak. A mészkő alábukása a Szob3 szelvényen figyelhető meg, ahol a kb. 6 m-es mélységből indulva 160 m körül már a kutatási mélységhatár (30 m) alá süllyed. A déli területen két VESZ szondázás történt, földtani értelmezésük az északi területen mért pontokéhoz hasonlóan végezhető el. Mindkét ponton követhetők a homokos-agyagos rétegek mélységi változásai, a szarmata mészkő felszíne azonban egyiken sem jelent meg, ami arra utal, hogy annak mélysége meghaladja a 120 m-t. A szlovák oldalon végzett mérések célja a földtani szerkezet megismerése volt abból a szempontból, hogy az országhatáron átnyúló homokos-kavicsos vízadó réteg felszínről történő elszennyeződésének mennyire vannak meg a földtani lehetőségei. A fajlagos ellenállás földtani értelmezéseként előállított szelvényekből is megállapítható, hogy a különböző irányokban felvett szelvények menti rétegek változó kifejlődésűek, így az Ipoly-folyó magyarországi szakaszához legközelebbi függély menti összlet inkább iszapos, agyagos kifejlődésű. Összegezve megállapítható, hogy a kutatási területre folyóvízi üledékes rétegsor jellemző, a magyarországi oldalon követhető mészkő felszíne itt nem érte el az alkalmazott módszer kutatási mélységének határát. 4.2.2 Szeizmikus medervizsgálatok végzése a Duna- és az Ipoly-folyón A Dunán végzett szeizmikus mérések kutatási területe az Ipoly torkolata felett 500 m, alatta 800 m volt. Az elvégzett mérések alapján megállapítható, hogy a mederfenék anyaga mindenütt kavics, alatta is nagyvalószínűséggel homok vagy kavics található. A 14-17 m-ben észlelt határfelület nagy biztonsággal nem volt megállapítható, valószínűsíthetően agyag. Az Ipolyon egy későbbi időpontban (a dunai mérések idején az Ipoly alacsony vízállása miatt ugyanis nem volt hajózható) került sor hasonló mérésekre. A kutatási terület az Ipoly folyón a torkolat közelében levő híd felett és alatt 200-200 m-es folyószakasz volt. A mérések alapján megállapítást nyert, hogy a mederfenék anyaga néhány 10 cm-es iszap réteg alatt mindenhol kavics volt, és alatta is nagy valószínűséggel homok vagy kavics található. Az elvégzett vizsgálatok nyomvonalait a 7. ábrán tüntettük fel. 8
