A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Kravinszkaja Gabriella, KÖDUKÖVÍZIG, Pappné Urbán Judit, Varga György, VITUKI Kht.: Gondolatok a Balaton vízháztartásának múltjáról, jelenéről és a lehetséges éghajlatváltozás hatásaival befolyásolt jövőjéről Kravinszkaja Gabriella Pappné Urbán Judit Varga György

jellemezte az 1963-1980 időszakot, amelynek során számottevő párolgás-hiány halmozódás (a tó vízháztartása szempontjából a sokévi átlagnál kisebb kiadást jelent) fordult elő. A felsorolt időszakokon kívül 1921-2007 között tartós párolgás-többlet, illetve párolgás-hiány halmozódás nem volt megállapítható.

A Balaton természetes vízkészlet-változása

A természetes vízkészlet-változás a tó vízháztartását leíró integrált mutatószám. Számítása a csapadék (C), a hozzáfolyás (H) és a párolgás (P) ismeretében az alábbi egyenlet szerint történik.

AKt = C + H -P

A Balaton természetes vízkészlet-változásának sokévi (1921-2007) átlaga 595 tómm/év, a minimum -180 tómm 2003-ban, a maximum 2031 tómm 1965-ben fordult elő (12. ábra).

12. ábra. A Balaton évi természetes vízkészlet-változása (mm)

A 87 éves idősoron belül a tízéves átlagok az 1950-as évek végéig a sokévi átlag körül ingadoztak. Az 1971 utáni időszakban (különösen az 1990 után) az évtizedes átlagok a sokévi átlag alatt maradtak. Külön említésre kívánkozik, hogy 2000-ben - 1921 óta először - fordult elő az, hogy a természetes vízkészlet-változás negatív előjelű volt. Ez a vízháztartási szélsőség a következő három évben megismétlődött.

A 12. ábrán bemutatott idősorra illesztett trendvonal erőteljesen csökkenő irányú változást mutat, amely 5%-os szinten szignifikáns.

Az évi természetes vízkészlet-változás időbeli változásának további elemzése céljából szerkesztettük meg a sokévi átlagtól való évi eltérések összegének idősorát, amelyet a 13. ábra szemléltet.

11