A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Richter László, Richter Mérnöki Iroda és Szolgáltató Kft., dr. Varga György, VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.: A talajok „k” szivárgási tényezője meghatározásának problémái és egyszerűbb módjai a vízgazdálkodási létesítményekhez

d) „k” meghatározása Alhazen szerint [2]: k = 116Dj20, ahol D10 cm, k cm/s.

e) Amerikai és francia gyakorlat szerint a 20%-nál levő szemcsék tömeg %-a alapján táblázatból lehet a „k” értékét megkapni [2], pl.:

D20%

k, m/d

0,05

0,24

0,10

1,50

0,20

7,68

0,30

19,00

Ha koordináta-rendszerben felrakjuk a 26 számpárat (vízszintes tengelyre a D20%-t, függőlegesre a k-t), akkor függőleges tengelyű parabolát kapunk.

Szemeloszlási görbe birtokában ez egy gyors meghatározási módszer.

Az a) - e) módszerek eredményeinek összehasonlítására nem volt tömeges adatunk, ezért megbízható értékelés sem készülhetett. A „k” értékek nagy szóródását nem közölve, néhány „elviselhető” adat a következő (m/d):

Talajnem

Fúrás jele és mélysége, m

a)

b)

d)

e)- finom homok

1F, 2,0

—

—

0,40

1,87- finom homok

2F, 1,5

3,46

—

—

—- finom homok

3F, 2,0

3,46

—

—

1,50- finom homok

4F, 2,0

2,07

—

—

—- finom homok

5F, 1,0

2,21

—

—

—- finom homok

5F, 2,0

3,46

—

3,40

1,87- iszapos finom homok

6F, 3,0

—

3,36

0,53

—- iszapos finom homok

9F, 3,0

—

—

1,96

—

A közelítő képletek alkalmazásával kapcsolatos problémák:

Első probléma, hogy csak a fúrt lyukból vett zavart talajminta laborvizsgálata, illetve a szükséges tényezők meghatározása után lehet a képletekkel számolni.

Második probléma, hogy szemeloszlási görbéből kell a tényezőket megállapítani, a logaritmus léptékű vízszintes tengelyen való leolvasás pedig gyakran pontatlan.

Harmadik probléma, hogy a tervezőnek várni kell a laboratóriumi eredményekre.

Tehát helyszíni „k” meghatározási módszerekre van szükség, pl. az 5. és 6. fejezetek szerint.