A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Horányiné Csiszár Gabriella, MIVÍZ Kft. : A miskolci karsztforrások vízbázisvédelme, paradox helyzetei
A MISKOLCI KARSZTFORRÁSOK VÍZBÁZISVÉDELME, PARADOX HELYZETEI HORÁNYINÉ CSISZÁR GABRIELLA MIVÍZ Kft. Manapság sokat hallunk visszatérő fogalmakról, így a globális felmelegedés, a Föld édesvíz készlete, környezetszennyezés, vízbázis és védelme. De mi is az, hogy vízbázis és annak védelme? A vízbázis, a vízkivételi művek által igénybevett, vagy igénybevételre előirányzott, a környezetéhez képest kedvező vízbeszerzési adottságú felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a vízbeszerző létesítményekkel együtt. A vízbázis védelmekor többféle megoldással lehet találkozni, így az aktív, passzív és preventív vízbázis védelemmel. Az ideális állapot az, melynél a teljes utánpótlódó térrészt a vízkitermelés szolgálatába állítjuk, kivonjuk az egyéb hasznosítás köréből úgy, hogy a területről minden lehetséges szennyezést kizárunk, annak érdekében, hogy a felszín alá csak a legjobb minőségű víz szivárogjon. A Kormány 3058/3581/1991. (XII.9.) Határozatával elfogadott rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési terv 19. tétele az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram kiírását írta elő. Felelőse a KHVM, a KTM, az FM, BM, és a Népjóléti Minisztérium volt. Az üzemelő vízbázisok, és a biztonságos ivóvízellátás hosszú távú fenntarthatósága érdekében alapvető fontosságú program hosszú előkészítés után 1996 évben elkezdődött. A Kormány a 2249/1995 (VIII.31.) határozatában jóváhagyta az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram I. szakaszának, az ivóvízbázisok alapállapot felmérésének előkészítését szolgáló cselekvési programot. Az állapotfelmérés előkészítő tanulmánya alapján többek között a miskolci-karsztforrások is a cselekvési program részévé váltak. 1996-ban az érintett tárcákkal egyeztetve került meghatározásra a diagnosztikai feladatok végrehajtásának rendje, és az üzemelő sérülékeny vízbázisok előzetes állapotfelmérése is. A 205/2002. (II.27.) Kormányhatározat szerint 2009 december 31. volt az alapállapot felmérési program végrehajtási határideje. A kormány programnak be kellett volna indulnia 2004. évben a kijelölt miskolci üzemelő sérülékeny vízbázisoknál is. A lebonyolító, az ÉKÖVIZIG és az Miskolc Városi Önkormányzat 2004 őszén aláírta az Együttműködési megállapodást, melyben a Miskolci Vízmű, mint szakmai résztvevő szerepelt. A megállapodás megkötése után pár héttel a kormány elapasztotta a pénzügyi forrásokat, a program nem indult be. A miskolci karsztforrások védőidomának bemutatása A bükki karsztforrások jelenleg érvényben lévő védőidom lehatárolása (20.540/1987 számú határozat) szerint elsődleges szabadfelszínű védőidomra és másodlagos nyomásalatti védőidom részre osztódik, melyen belül külső és belső védőterületeket jelöl ki. Az ALUTERV FKI 1983-ban készített terve alapján, egységes védőidomot alakítottak ki, melyben hiányzik az Ómassai-vízmű (Garadna-forrás) védőterülete. Böcker Tivadar nevét követő kiemelkedő szakmai színvonalú munka a korát megelőzte, még ma is korszerű elemet tartalmaz, így pl. a vízföldtani alapon lehatárolt utánpótlási területen felsorolta a szennyezőforrásokat, víznyomjelzéses kísérleteket végzett és a korlátozások, intézkedések körét meghatározta. Számszerűsítve, a 291 km2 miskolci karsztforrások védőterülete 171 km2 elsődleges szabadfelszínű, és 120 km2 másodlagos nyomásalatti területre osztódik szét. Miskolc és környéke vízellátásába kapcsolt hidegvizes-források vízrendszer szerinti csoportosításban az alábbiak:
