A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Gondárné Sőregi Katalin, Székvölgyi Katalin, Gondár Károly, Gyulai Tamás, Könczöl Nándorné, Kun Éva, SMARAGD-GSH Kft.: Egy új módszer az utánpótlódó felszín alatti vízkészlet számítására hegyvidéki víztestek területén
EGY ÚJ MÓDSZER AZ UTÁNPÓTLÓDÓ FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLET SZÁMÍTÁSÁRA HEGYVIDÉKI VÍZTESTEK TERÜLETÉN GONDÁRNÉ SŐREGI KATALIN - SZÉKVÖLGYI KATALIN- GONDÁR KÁROLY - GYULAI TAMÁS - KÖNCZÖL NÁNDORNÉ - KUN ÉVA SMARAGD-GSH KFT. Bevezetés A Víz Keretirányelv keretében készülő vízgazdálkodási tervek egyik kulcskérdése a víztestek rendelkezésre álló felszín alatti vízkészletének meghatározása lesz. A fenntartható hasznosítást ugyanis csak olyan mértékben lehet megengedni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi és mennyiségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések. A hegyvidéki víztestek esetében a vízkészlet utánpótlása lényegében csak a csapadékból származik. A csapadék részben közvetlenül beszivárog a felszín alá, részben közvetett úton táplálja a vízkészletet. Ez utóbbi eset pl., amikor karsztos hegyvidékeken, a rosszabb vízvető felszínről lefolyó kisvízfolyások vize a patakvölgyek karsztos kőzetekből felépülő mederszakaszain, víznyelőkön keresztül elnyelődik. Jelen cikk keretében azonban csak az első esettel, a területi maradó beszivárgással foglalkozunk. Tanulmányunk arra a kérdésre keres választ, hogy hogyan határozzuk meg a maradó beszivárgást egy olyan területen, ahol a beszivárgást befolyásoló paraméterek térben, és néhány paraméter időben is változik. Nagymértékben változik a domborzat, a földtani felépítés, a talajok, a növényzet, az éghajlat, de legfőképpen a csapadék térbeli és évszakos eloszlása. Többféle ismert módszert lehet alkalmazni a beszivárgás számítására. A módszer kiválasztását elsősorban a beszivárgás számítás célja határozza meg, de legalább ennyire fontos tényező, a rendelkezésre álló adatok milyensége és mennyisége. A „Vízgazdálkodási döntéseket támogató monitoring rendszer megvalósítása a Bükk-vidéken a fenntartható fejlődés érdekében” (VIMORE) című, a GVOP által támogatott alkalmazott kutatás fejlesztési projekt keretében kidolgoztunk a Bükk-hegységben egy módszert a maradó beszivárgás számítására. A későbbiekben ugyanezt a módszert alkalmaztuk egy INTERREG projekt keretében, az Ipoly/Ipel határmenti felszín alatti víztest maradó beszivárgásának a meghatározására is. A módszer alkalmazásánál fontos szempontunk volt, hogy a számítás objektív, vagyis bárki által nyomon követhető, megismételhető és bárhol az országban alkalmazható legyen. Erre csak akkor van lehetőség, ha a számításokat bárki által megvásárolható és a szakma által használt szoftverekkel végezzük. Az új módszer kidolgozásának menetét a Bükk-hegység példáján mutatjuk be. A Bükk-hegység hidrogeológiája röviden A karsztvíztározó a Bükk hegység területén, a DNy-i területrészt kivéve, fedetlen szabadtükrű karsztként, a DNy-i részen fedett karsztként, míg a hegységet körbevevő medencerészen több ezer m vastag üledékkel fedett, nyomás alatti rezervoárként jellemezhető. A fedett és fedetlen részek hidraulikailag egységes rendszert képeznek. A triász karsztvíztárolót fedő összletek általában nagyon rossz vízvezető képességűek, de nem tekinthetők teljesen vízzáróknak. Erre vonatkozólag már a 90-es években is végeztek méréseket Miskolc-Bükkszentkereszt térségében (Szlabóczky, 1992), de ezt az állítást támasztják alá a VIMORE projekt alatt végzett alluviális megcsapolást kimutató hozamméréseink, amelyek alapján bizonyítottuk a lokális rendszerek jelenlétét a jura 1
