A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - dr. Deák József, GWIS Kft., Liebe Pál, Vargay Zoltán, VITUKI Kht.: Felszín alatti vizeink nitrátosodása
A felszínalatti vizek javasolt monitoringja és a jelenlegi nitrátérzékeny területek □ adahiány Nitrátérzékeny terület 12. ábra. Az új, szigorúbb szempont a telített zóna tetejének védelme. Emiatt az erre vonatkozó, folyamatban lévő EUNITRAT projekt végén (MTA TAKI-MÁFI-VITUKI-NTSz-FVM-COWI-MicroMap, 20062007) a nitrátérzékeny területek növelése várható. A talajvíz felső részének nitrátosodását a terhelésen kívül elsősorban a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai és a telítetlen zóna áteresztőképessége határozzák meg. Ezek a mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezésekkel kapcsolatos újabb vizsgálatok fő tényezőit képezik. 2004-ben, egy olasz-magyar együttműködés (IRSA-VITUKI) keretében (PECO project) egy ÉszakKelet magyarországi mintaterületre (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) vonatkozóan a mezőgazdasági eredetű diffúz szennyeződésekkel kapcsolatban végzett sérülékenységi térképezés módszere az „US EPA” „DRASTIC” eljárás volt. A DRASTIC mozaikszó, hét térképi réteget jelent: a talajvíz terep alatti mélysége (Depth to water), a talajvizet elérő beszivárgás (Net Racherge), a vízadó anyaga (Aquifer media), a talajréteg anyaga (Soil media), a domborzat (Topography), a háromfázisú zóna anyaga (Impact of vadose zone media), a vízadó réteg vízvezető képessége (hydraulic Conductivity of the aquifer) [Vargay Z., 2005]. A DRASTIC egy pontozásos eljárás, amely a legjobb műszaki becslés elve alapján egytől-tízig rétegenként pontozza a sérülékenységet. A rétegekre különböző súlyszámokat alkalmazva a sérülékenységet 23 és 226 közötti pontszám, a DRASTIC index fejezi ki. Az eredményeket az olasz-magyar munkában viszonylag kevésszámú adaton (20-30 talajvízkút) tudtuk csak ellenőrizni. Itt a DRASTIC pontszámok látszólag jól korreláltak a nitrát adatokkal, a szórás azonban itt is viszonylag nagy volt. A nitrátérzékeny területek további pontosításának módszertani megalapozása folytatódik az említett EUNITRAT projekt keretében ( www.eunitrat.hu ). Ennek során az MTA TAKI, MÁFI és a VITUKI vizsgálja az egész ország területére kiterjedően, a DRASTIC paramétereket, illetve ezen túlmenően további a talajra illetve a sekélyföldtani közegre jellemző paramétereket. Az eddigi eredmények azt látszanak igazolni, hogy hazai adottságok mellett (időjárás és talaj) a talajzóna, illetve a sekélyföldtani közeg csak kis mértékben képesek korlátozni a nitrát talajvízbe történő lejutását (bemosódását). Felhasználva a projekt keretében - a VITUKI Felszín alatti vízminőségi adatállományára támaszkodva (Bagi M., 2006) - összeállított több mint 20000 kút kémiai elemzéseit tartalmazó adatbázist, a 10
