A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - dr. Deák József, GWIS Kft., Liebe Pál, Vargay Zoltán, VITUKI Kht.: Felszín alatti vizeink nitrátosodása
A nitrogén mérleg bevételi oldalán a kijuttatott szerves- és műtrágya, valamint a csapadék nitrogén tartalma és az egyes pillangósok által megkötött légköri nitrogén szerepel, míg kiadási oldalon a terméssel a területről elvitt nitrogén. A kettő különbsége látható a 3. ábrán. A növénytermesztésnél tehát nem elég a szántóföldekre kivitt szerves- és műtrágya mennyiségének ismerete (bár parcellaszinten visszamenőleg általában ez sem áll rendelkezésre), a talajtani, hidrológiai körülményeken túl a termesztett növény fajtájára és a terméseredményre vonatkozó információknak is rendelkezésre kellene állniuk, mivel a felszín alatti vizek nitrátosodása alapvetően a felszínközeli nitrát-mérlegtől függ: ennek többlete nagy szórást mutat az utóbb említettek függvényében. A gyümölcsösök esetében a telepítéshez kapcsolódó nagy szerves-trágya adagolás hatása okoz az átlagnál nagyobb nitrátosodást. A településeken a csatornán el nem szállított szennyvíz-elhelyezésére vonatkozó információk pontatlansága mellett a lakossági terhelés közelítőleg becsülhető, a települési állattartásból és kiskerti művelésből (pl. fóliasátrak) származóé már alig. A felszín alatti vizek nitrát-terhelésének időbeni alakulását és tényleges értékeit az országos ill. megyei átlagokon túl helyről-helyre alig ismerjük. A nitrátosodást csökkentheti a denitrifikáció, de az ezt befolyásoló tényezőkre kevés az ismeretünk. Mindezek miatt a várható koncentrációkra, amihez a beszivárgás és párolgás adataira is szükség van, csak közelítő és - mintaterületi elvet alkalmazva - általános becsléseket tehetünk. A nitrogén mérleg többlete és a beszivárgás függvényében várható becsült nitrát koncentrációkat mutatja az 1. táblázat. 1. táblázat. A várható nitrátkoncentrációk becslése beszivárgás Várható nitrátkoncentráció (mg/l) az alábbi konzervatív (a teljes denitrifikáció után fennmaradó) nitrogén-többlet (Nkg/ha/év) esetén * Tv.szint alá történő behatolás mélysége (m) 50 év alatt az alábbi dinamikus porozitás (n) értékek esetén mm/év dm/év 1 2 5 10 n = 0,2 n= 0,4 10 0,1 50 100 250 500 2,5 1,25 20 0,2 25 50 125 250 5 2,5 50 0,5 10 20 50 100 10 5 100 1,0 5 10 25 50 20 10 *A nitrogén nitrátra való átszámítását kerekítéssel végeztük. A települési kommunális terhelésből származó koncentrációk becslésénél 3.6 kg N/fő/év értékből indulhatunk ki. Ezt 36 m3/év fejenként felhasznált vízmennyiségben oldva, kerekítéssel 500 mg/l nitrát koncentrációt kapunk, kisebb vízhasználat esetén még nagyobb értékeket is. A tényleges nitrátkoncentrációk a szikkasztás módjától, a hozzákeveredő csapadékvíztől függően szórhatnak. A belterületi állattartásból várható értékek erősen függenek az állattartás és trágyakezelés módjától, de esetenként meghaladhatják a kommunális terhelésből származókat. A nitrátosodás tér- és időbeli alakulása A nitrátosodás mélység szerinti alakulása nem vizsgálható a folyamatok időbeliségétől függetlenül. Karsztok, kavicsos és durva-homokos fedőképződményekkeljellemzett területek esetén a telítetlen zónában történő szennyeződésterjedés egy több évtizedes időskálához képest pillanatszerű, finomabb szemű és rossz áteresztőképességű kőzetek esetében azonban már nem tekinthető annak. A telített zónában való továbbterjedés a terület hidrodinamikai jellegének függvénye: un. feláramlási területeken a telített zóna felső néhány méterén túl nem várható. A porózus medencék un. leáramlási területein a 20-100 mm/év közötti leszivárgás mellett a porozitást is figyelembe véve sem várható, hogy az utóbbi 50 év alatt a felszínről indult vízrészecskék - és a velük mozgó szennyezések -5 - 25 m-nél mélyebbre kerüljenek a porózus képződmények telített zónájában (Deák et.al 1998, GWIS 2006). A medenceperemi és hegyvidéki, különösen pedig a karsztos területeken a vízmozgás természetesen mélyebbre is hatol. (Liebe P. szerk., 2006) A nitrátos kutak szűrőmélysége szerinti feldolgozások is ezt mutatják. (4. és 5. ábrák) 3
