A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Csegény József, FETIKÖVIZIG: Hévíz hasznosítás a FETI-KÖVIZIG működési területén
...12. „Geotermikus energiahordozók” e törvény alkalmazásában azok a különböző halmazállapotú anyagok (pl. felszín alatti vizek, gőzök), melyek a földkéreg belső energiájának hőenergetikai célú hasznosítását kitermeléssel vagy más technológia alkalmazásával lehetővé teszik.” „Vhr. 34. § E rendelet alkalmazásában: . .10. Hasznosított geotermikus energia mennyiség: a bányavállalkozó által kitermelt, +30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiség energetikai célra hasznosított része. E vonatkozásban nem minősül bányavállalkozónak, aki vízjogi engedély alapján geotermikus energiát gyógyászati, balneológiai, valamint vízellátási célra használ, még abban az esetben sem, ha azt másodlagos felhasználással energetikai célra is hasznosítják.” A bányatörvény szerint a geotermikus energiát energetikai céllal kitermelőknek bányajáradék fizetési kötelezettségük van. A bányajáradék összege a kitermelt geotermális energia 2%-a. A hatékonyság ösztönzése érdekében a kitermelt geotermális energia 50%-át meghaladó hasznosítás után nem kell bányajáradékot fizetni. A bányatörvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr) szerint nem kell bányajáradékot fizetnie annak, aki vízjogi engedély alapján a geotermális energiát gyógyászati, balneológiai vagy vízellátási alkalmazás mellett energetikai célra is hasznosítja. A bányatörvény 1997. évi módosítása kimondja, hogy geotermális energiát csak vízjogi engedély birtokában, és csak a vízkészletek károsítása nélkül lehet kitermelni. Egyúttal a vízkivétellel járó energetikai hasznosítást kivette a vízügyi jogszabályok hatálya alól. A kitermelt vízmennyiség után a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet szerint vízkészletjárulékot kell fizetni. 2. táblázat. A vízkészlet-járulékot módosító szorzó értéke a vízhasználat jellegétől függően 43/1999. (XII.26.) Korm. rend. 1 Gyógyvíz: jogszabály (74/11999 (XII.25.) EüM. rend.) és az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdő Főigazgatóság által engedélyezett, bizonyítottan gyógyhatású ásványvíz. 2 Termálvíz: minden olyan felszín alatti víz, amelynek kifolyó (térszínen mért) hőmérséklete a 30 °C-ot meghaladja az engedélyezett vízhozamnál. 3 Gyógyászati hasznosítás: a vizek gyógykezeléssel közvetlenül összefüggő hasznosítása 4 Közcélú hasznosítás: A lakossági ivó- és háztartási-, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, a gyógyvíznek nem minősülő ásványvizek palackozása, a nem gyógyfürdő teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb vízellátása, továbbá a környezethigiéniás, valamint a vízjogi engedélyben kötelezően előírt, felszíni vízből történő vízpótlás. 5 Gazdasági célú hasznosítás: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is. Vízkészlet jellege Vízhasználat jellege Gyógyászati célú3 Közcélú4 Gazdasági célú5 Egyéb Gyógyvíz 1 minősített 1,0 5,0 5,0 10,0 Termálvíz2 legalább 30 °C 1,0 1,0 3,0 7,5 A törvény szerint nem kell vízkészlet járulékot fizetni az olyan felszín alatti víz kiemelése után, amelyet visszasajtolnak. 3
