A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Bucsi Szabó László, Gyenes Gáborné, HÁROMKŐ BT.: Környezetvédelmi program a Gömör-Tornai karszt vízbázisainak védelmére
környezetvédelmi program a gömör-tornai karszt VÍZBÁZISAINAK VÉDELMÉRE Geofizikai vizsgálatok Égerszög, Varbóc, Szin, Becskeháza, Tornaszentjakab községek környezetében BUCSI SZABÓ LÁSZLÓ - GYENES GÁBORNÉ HÁROMKŐ BT Előzmények, a terület bemutatása A feladatunk lényege, hogy geofizikai mérések segítségével bővítsük a vízbázisról rendelkezésre álló vízföldtani ismereteket. Meghatározzuk a vízbázist felépítő tároló kőzetek geofizikai tulajdonságait, s ezen keresztül azok tömörségét, repedezettségét, másrészt megismerjük a fedő kőzetek vastagságát és a szennyező anyagokkal szemben várható szigetelő képességét. Területünkön a vízkivételi művek jellegét és földrajzi-földtani környezetet tekintve a feladat két csoportra osztható; az első csoportba a sekély mélységű karsztkúttal, forrásfoglalással megcsapolt 3 vízbázist soroljuk, a másikba a mélyfúrású, szűrőzött kúttal termeltetett 2 vízbázist. A két terület földrajzilag elkülönül. Égerszög, Varbóc, Szin-Szinpetri az Aggteleki Karszt tájegység délkeleti részén, a Galyaság elnevezésű kisebb tájegységen ill. közelében fekszik, a Jósva-folyó és a Rudabányai-hg között. A három falu egymástól 5 és 3 km távolságban van, Égerszög és Varbóc ritkán lakottak, hegyvidéki jellegűek, Szin község a Jósva mentén terül el. A földtani környezet uralkodóan középső - és alsó triász időszaki karbonátos, márgás-palás kőzetekkel jellemzett a hegyvidéki felszíneken, kibúvásban. Ezek a részlegesen karsztosodott képződmények 100-250 m vastagságban ismertek. A felszínt sok helyen néhány méter vastagságú pleisztocén lejtőtörmelék, görgeteg takarja, ritkábban pannon korú homokos képződmények. Ezek a kőzetek változatos elnevezésű formációkba sorolhatók. Becskeháza és Tornaszentjakab a Tornai dombság északi részén fekszik, a Bódva-folyótól délre, a szlovák határtól néhány km-re. Előbbin a Sas-kút vize, utóbbin a Sas-patak csörgedezik keresztül, ha van elég csapadék. A térszín legmagasabb pontja alig éri el a 300 m Balti feletti szintet, - általában 250 m magasak a dombok. A geofizikai méréseket többnyire a völgyekben vagy vízmosások mentén végeztük. A földtani-vízföldtani viszonyok megismerése és az esetleges környezeti károsodások felderítésének az egyik módszere a vízbázis területén a geofizika. A geofizika közvetett talaj feltárást tesz lehetővé. Nagy előnye a gyorsaság, valamint viszonylagos olcsóságuk mellett az, hogy egy területről átfogó információt adnak, szemben a közvetlen feltárások pontszerű adatszolgáltatásával. További előnye, hogy a területen a vizsgálat annak megzavarása nélkül történik. A geofizikai módszerek célja a terület vizsgálatakor:- Terület földtani felépítésének megismerése, a tároló kőzetek geofizikai tulajdonságainak vizsgálata (tömörség, repedezettség)- Vízföldtani viszonyok kutatása (talaj-, rétegvíz helyzete, áramlási irány meghatározása)- Az esetleges szennyező környezet kimutatása és lehatárolása- A szennyeződés-terjedésének nyomon követése
