A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Szalai József, Molnár Martina, VITUKI Kht., Kovács József, ELTE TTK, Kovácsné Székely Ilona, BGF, KVIFK, Lázár Márta, Osaka University: A talajvízszint tér- és időbeli alakulása a Duna-Tisza közén a XX. század közepétől napjainkig, kilátások
A felsorolt tagokból álló konzorcium által futtatott szimulációk mind időben, mind térben közelebb állnak majd a felhasználókhoz. Azaz a PRUDENCE 50x50 km-es felbontásával szemben 10x10 km-es a térbeli felbontás és a közelebbi évtizedekre is számot adnak a valószínűsíthető változásokról. A kutatásokat a 2006. év végén életre hívott CECILIA és CLAVIER elnevezésű, az Európai Unió által finanszírozott projektek keretében és más támogatók bevonásával végzik. A projekt keretében az ALADIN/Climate modell horizontális felbontása 10x10 km, tesztidőszak az 1961-1990., vizsgált időszakok: 2021-2050., 2071-2100.. A REMO modell 25x25 km-es és 10x10 km-es felbontású, a vizsgálatba bevont időszak pedig 1951-2050. A vázlatosan bemutatott modellek tér- és időbeli felbontása lehetővé teszi, hogy kisebb tájegységek, akár gazdasági körzetek felkészülhessenek a várható változásokra s kidolgozzák az alkalmazkodás stratégiáit. Ennek egyik lehetősége a rendelkezésre álló adatállományok megfelelő előkészítés, szűrés utáni adatbázisba rendezése, majd azok jellemzőinek feltárása, a változó körülmények között hasznosítható információk kinyerése. Ilyen példának tekintjük a Duna-Tisza köze csapadék- és talajvízszint-idősorainak elemzését. 4. A csapadék és talajvízszint-idősorok előkészítése 4.1. A csapadék-adatok előkészítése Éghajlati szempontból hazánk a Kárpát-medence részeként 3 éghajlati tartomány, az óceáni, a kontinentális, és a mediterrán átmeneti sávjában helyezkedik el. (Bartholy és Weidinger T. 1997., illetve Péczely Gy. 1998.) Ezek egyenlőtlenül érvényesülő hatása rendkívüli változatosságot eredményez. Az északról érkező levegő hűvös, hideg, míg a déliek meleg nedves időjárást okozhatnak. Ezen felül éghajlatának kialakulásában zárt medence jellegéből adódó tulajdonságai (kevés csapadék, hőmérsékletingadozás) is szerepet játszanak. A Földközi- tenger közelsége - ősszel, a délről jövő csapadékban gazdag mediterrán ciklonok alakítják hazánk éghajlatát. Télen inkább az anticiklonális, tavasszal a ciklonális időjárás jellemzi. Ilyenkor a hideg levegő tartósan helyben maradhat (alacsony a januári középhőmérséklet, átlagosan 0--4 °C fok között van). A télen kialakuló negatív anomáliákat az Oroszország európai területén kialakuló anticiklonok okozzák. A május közepén jelentkező fagyokért a hideg, száraz sarkvidéki eredetű légtömegek felelősek. (Weidinger T. 1997) Ezen éghajlati tényezők és a változatos domborzat figyelembe vételével különböztethetünk meg: Alföldi-, Kisalföldi-, Dunántúli-dombsági-, Északi- középhegységi - körzeteket. A csapadék területi eloszlását tekintve a Duna-Tisza köze területén belül is jól elkülöníthető különbségek mutatkoznak (6. ábra). Elegendő arra emlékeztetni, hogy az Észak-bácskai lösztábla éghajlati szempontból lényegében a Dunántúlhoz tartozik. A Duna-Tisza köze területéről rendelkezésre álló csapadék-adatsorok elemzésével kísérletet tettünk annak igazolására, hogy pl. a klaszteranalízis alkalmazásával az idézett szakirodalmi ismeretek tovább árnyalhatók-e. A vizsgálatokba bevonandó csapadékmérő állomások kiválasztása során elsődleges szempont volt, hogy adatsoruk az 1970-2004. közötti időszakban folyamatos legyen. További szempont volt, hogy a kiválasztott állomások a területet egyenletesen fedjék le.- 10 -
