A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Szalai József, Molnár Martina, VITUKI Kht., Kovács József, ELTE TTK, Kovácsné Székely Ilona, BGF, KVIFK, Lázár Márta, Osaka University: A talajvízszint tér- és időbeli alakulása a Duna-Tisza közén a XX. század közepétől napjainkig, kilátások

A 4. ábra tanúsága szerint minden évszakban a hőmérséklet emelkedése várható. A tavaszi és téli hónapokban északnyugat-délkelet irányú, nyáron viszont észak-déli irányú gradiens mutatkozik. A legnagyobb területi változékonyság is a nyári hónapok alatt alakul ki: az északkeleti és a délnyugati országrészek között akár 0,5 °C-ot is elérhet az évszakos hőmérsékletváltozás különbözete. A valószínűsített hőmérsékleti változás-értékek szórása viszonylag kicsi, azaz a megbízhatóság nagynak tekinthető.

A 2071-2100. közötti időszakra a modellezés eredményeképp valószínűsített évszakos csapadékváltozás százalékban kifejezett területi eloszlását az 5. ábra szemlélteti. A nyári hónapok alatt bekövetkező változások Magyarország területének szinte egészén meghaladják a 25%-ot, de a déli országrészben 30% feletti értékeket mutat a térképvázlat. A téli, 30 %-ot meghaladó csapadéktöbblet a Dunántúlon, illetve az Alföld északnyugati részén jelentkezik. Az Alföld keleti peremvidékén 25-30% közötti növekmény valószínű. (Természetesen, mint minden numerikus modellezés esetében az eredmények bizonytalansággal terheltek, ami a szórással jellemezhető. A szórás növekedése a becslés bizonytalanságának növekedését jelzi. Ezúttal a szórások részletesebb ismertetésétől eltekintünk, jelen dolgozatban a cél a valószínűsített változások irányának bemutatása.)

4. ábra. A hőmérséklet évszakonkénti változása a Kárpát-medence térségében a PRUDENCE project eredményei alapján. Forrás: NÉS 2008.

Az átlagosnak tekinthető változások mellet a szélsőségek alakulására vonatkozóan, az A2 és a B2 éghajlati forgatókönyvre is történtek vizsgálatok (OMSZ, 2008). A vizsgálatokat nemcsak az ország égészére vonatkozó területi átlagokra, hanem az összesen négy részterületre bontott területi egységekre is (Északnyugat-, Északkelet-, Délnyugat- és Délkelet-Magyarország) elvégezték. (A Duna-Tisza köze területe ezzel felosztásra került, áttekintésként az országos területi átlagra vonatkozó megállapítások fogadhatók el.)- 8 -