A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Kováts Zsuzsa, KDV-KÖVIZIG: A vízgyűjtő-gazdálkodási terv stratégiai környezeti vizsgálata

2. A környezeti állapot felmérése és a tervezett változások értékelése

A környezet és a természeti források felmérése, állapotuk alakulásának figyelése jelentős fontosságú a program kidolgozása során. A programba bele kell foglalni mind a múltban tapasztalt, mind pedig a jövőben várható állapotváltozásokra. Csak olyan kérdésekkel kell foglalkozni, amik a programra hatással vannak. Elemezni kell a program várható hatásait a környezetre abban az esetben, ha megvalósul, és abban az esetben is vizsgálni kell, ha nem kerül sor a megvalósításra, ehhez érdemes felhasználni már elkészült jelentéseket, monitoring vizsgálatok eredményeit, és más tervek értékeléseit.

3. Célok és prioritások értékelése

Össze kell vetni a program és az SKV céljait és a prioritásait. Be kell mutatni, hogy a tervezés során hogyan alakult a környezeti szempontok értékelése. Itt kell feltárni, hogy mik az egyezések és eltérések a környezetvédelmi és a program céljai között. Ezeket közölni kell a program készítőivel, hogy ezután ezek beépíthetőek legyenek a tervezés későbbi fázisaiba.

4. Alkalmas eljárások, mérési módszerek vizsgálata

Fel kell mérni az intézkedések pozitív és negatív hatásait a környezeti elemekre. A vizsgálatnak ebben a szakaszában kell azokat az intézkedéseket indítványozni, amelyek megakadályozzák, hogy a program jelentősen káros környezeti hatásokat okozzon, vagy szükségesek olyan intézkedések, amelyek csökkentik vagy teljesen megszüntetik a kockázatát a jelentősen negatív hatásnak létrejöttének. Ezért vizsgálni kell a lehetséges felmerülő hatásokat, és meg kell adni az előbb említett intézkedéseket. Meg kell magyarázni, hogy miért az adott intézkedés került kiválasztásra. Ismertetni kell a várható jelentős környezeti hatásokat, amelyek a program létrejöttével bekövetkezhetnek, ezek akár pozitívak is lehetnek. Azokra a hatásokra is ki kell térni, amelyek nem közvetlenül hatnak, hanem közvetettek, és azokra is, amelyek nem azonnal-rövid időn belül- érzékelhetőek, hanem esetleg közép- vagy hosszú távú hatások. Ha a hatás országhatáron túlnyúló is lehet, akkor ezt is feltétlenül fel kell tüntetni..

5. Az összesített hatások vizsgálata

Minden intézkedés összesített hatását meg kell vizsgálni, ami a programban szerepel. Bele kell foglalni a tervezésbe a növekvő változásoknak a hatását, akkor is ha azok várható vagy előre jelezhető okból következnek be. Az összesített hatásokat a programhoz javasolt intézkedések és a múltbeli, jelenlegi és bármilyen lehetséges növekvő változások együttesen okozzák. Ezek a hatások lehet, hogy külön-külön nem számottevőek, de együtt a program létrejötte után, hosszú idő elteltével jelentőssé válhatnak. Össze kell gyűjtenie minden a negyedik lépésben felsorolt környezeti hatást, amelyek együtt gondot okozhatnak. Ezek alapján javasolni lehet olyan módosításokat, amik csökkentik a negatív hatást, új intézkedéseket, amiknek pozitív hatásuk van.

6. Javaslatok a projektek elbírálásának kritériumaihoz

Biztosítani kell, hogy az elbírálási folyamat a projektek környezeti hatásait megfelelő mértékben tudja figyelembe venni. Össze kell szedni azokat az intézkedéseket, amelyek a program bevezetése után előreláthatóan csökkenteni tudják a káros hatásokat. A pályázatok elbírálásában során fontos, hogy milyen a kidolgozott szelekciós-, és a monitoring rendszer, mert ezekkel lehet mérni a pályázók környezeti tevékenységét. Van olyan eset, amikor az elbírálási rendszernek külön része a környezeti szempontok alapján való értékelés. Az elbírálás történhet bírálati lapokkal, amelyeken összesíthetők azok a fontosabb környezeti hatásokat, amelyek az elbírálásban részt vesznek. Ki kell szűrni a jelentős környezeti hatásokat, ezt úgy lehet könnyebbé tenni, hogy a 4. lépésben kidolgozott vizsgálati módszert kell követni.

4