A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Virágné Kőházi-Kiss Edit, Hetényi Mária, KÖTIKÖVIZIG: Új, fenntartható vízgazdálkodási igényeket kielégítő gyakorlat tapasztalatai a Nagykunsági öntözőrendszerben

Júliusban a csapadékmentes időjárás rendkívüli hőséggel párosult,jelentős károkat okozva a mezőgazdaságban. Ahol nem öntöztek, a termés elpusztult. A vízhiányból eredő károk legalább olyan súlyosak, hanem súlyosabbak, mint a víztöbbletből származóak. 2007. évben az aszály eltérő mértékű károkat okozott az egyes területeken. Megyénk az aszály által leginkább érintett térségbe tartozik, a gazdák akár 40 ezer forintos veszteséget is elkönyvelhetnek hektáronként. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az előző nyolc évbe mindig volt valamilyen elemi csapás.(forrás: Magyar Nemzet 2007. 09. 29.)

2007-ben a gabonatermelők 150-200 milliárd Ft körüli kárt szenvedtek a szakértők becslése szerint a szokatlanul nagy meleg és a csapadékhiány miatt. (forrás: Magyar Nemzet 2007.09.29.)

4. 3. Felhasznált vízmennyiségek elemzése 2006. és 2007. évi adatok alapján

4.3.1. Térségi vízátvezetés

A főművön (Nkfcs.) kitermelt vízmennyiség a súlyosan aszályos 2007. évben közel kétszerese volt a rendkívül belvizes 2006. évinek. A vízhiányos 2007. évben a térségi vízátvezetés jelentősége is megnőtt, közel kétszer annyi vizet adtunk le, mint 2006-ban. Ebben az évben az árvízvédekezés ideje alatt természetesen a térségi vízátvezetés szünetelt, a vízátvezetést májusban kezdtük meg, akkor azonban egy újabb árhullám érte el a Körösöket és ismételten meg kellett szüntetnünk a vízleadást. A térségi vízátvezetés és mezőgazdasági vízfelhasználás aránya a Nagykunsági-öntözőrendszerben (2006., 2007.) adatait és a diagramot lásd a 15. mellékletben. A vízmérleg grafikonokból jól érzékelhető, hogy a Nagykunsági öntözőrendszerben a térségi vízátvezetés, ökológiai vízpótlás a meghatározó, többszöröse a mezőgazdasági vízigényeknek. Megtérítésre azonban csak a mezőgazdasági vízszolgáltatás kerül, az ebből származó bevételeket a művek üzemeltetésére és fenntartására kell fordítani, ami az elvárható igényszintet sem fedezi.

4.3.2. Mezőgazdasági vízszolgáltatás

2007-ben az öntözési vízigények tekintetében egy elhúzódó vízszolgáltatás történt. Kelesztő és idény utáni öntözésekre egyaránt szükség volt. A 2007. évi szárazság következtében az öntözésre felhasznált vízmennyiség 3,6-szerese volt az előző évihez képest. A nagy párolgási veszteségek miatt a rizstelepek és a halastavak vízpótlási igénye is megnőtt. Július hónapban valamennyi működőképes lineár öntözőtelep a halastavi és a rizstelepi vízpótlásokkal egyidejűleg üzemelt (16. melléklet). Ez többlet vízkormányzási, vízszétosztási feladatokat generált.

Annak ellenére, hogy 2006 rendkívül belvizes volt, júliusban 100%-os egyidejűséggel kellett számolnunk, az Nk. III-2. öntözőfürtben csak megemelt vízszintek mellett tudtuk a vízigényeket biztosítani.

Az engedélyezett terület nagysága az aszály ellenére csak kismértékben emelkedett az előző, 2006-os évhez képest. A ténylegesen megöntözött területek az engedélyezett területhez képest még 2007-ben is elmaradtak, 2006-ban pedig a fele volt.

Érdemes összehasonlítani az elmúlt 10 év területegységre eső fajlagos mezőgazdasági vízfelhasználás alakulását. Az öntözésre felhasznált vízmennyiség csak 2003-ban és 2000-ben haladta meg a 2007. évi értékeket, míg 2005 után a legalacsonyabb vízfelhasználás 2006-ban volt. A rizstelepekre felhasznált vízmennyiség -az elmúlt 10 évet tekintve- 2007-ben volt a legmagasabb. Ennek oka, a területünkön, a fehér rizsen kívül egyéb, különleges és vízminőségre, időjárási viszonyokra rendkívül érzékeny rizsfajták (indián és olasz rizs) megjelenése. Az algásodás elkerülése végett a vízmozgás szinte folyamatos a kalitkákban. Rizstermesztés gyakorlatilag a Nagykunsági öntözőrendszerben van (Karcag, Kisújszállás, 12