A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Virágné Kőházi-Kiss Edit, Hetényi Mária, KÖTIKÖVIZIG: Új, fenntartható vízgazdálkodási igényeket kielégítő gyakorlat tapasztalatai a Nagykunsági öntözőrendszerben
Belvízi üzemrendről az Nkfcs. Keleti- és Nyugati-ágán vízszolgáltatási üzemre csak május első felében tértünk át. Az üzemrend átállás legfontosabb feladatait táblázatban mutatjuk be (11. melléklet). A térségi vízátvezetés csak az ár- és belvízvédekezést követően indult. A belvízzel borított táblákon nem sikerült a korai vetések beművelése, így a gazdálkodók a későbbi időszakban kevésbé vízigényes növényeket termesztettek. Az öntözési igények július hónapra korlátozódtak, akkor azonban 2 héten keresztül a jelentkező hőség miatt, megnövekedtek az öntözési vízigények, de a rizstelepi és a halastavi vízpótlásra több vizet igényeltek. 4.1.4. Üzemeltetési szabályzat módosítása 2006. évi üzemeltetési tapasztalatok alapján- Árvízi üzemrend Vízszolgáltatás árvízvédekezés idején Árvízvédekezés, illetve árhullám levonulása idején, amikor az árvízi biztonság érdekében a beeresztő zsilipnél az ideiglenes elzárások berakásra kerülnek, a csatornába a vízbetáplálás megszűnik. Amennyiben valamilyen indokolt esetben a csatorna vízpótlása mégis szükségessé válik, akkor az üzemelési utasításban leírt műveleti sorrend pontos és szigorú betartásával kell eljárni: A beeresztő zsilip ideiglenes elzáró szerkezeteinek mozgatására szolgáló bakdarura fel kell szerelni a 2 db 3,2 tonnás elektromos láncos emelő berendezést, valamint ezekhez csatlakoztatni kell az elzáró táblák beemelő keretét. A bakdaruval a középső - hidraulikus mozgatású, automatikusan üzemeltethető - tábla nyílásában a berakott ideiglenes elzáró táblák felső tábláját meg kell emelni kb. 0,5 - 0,8 m-re. Ezt követően a táblát ebben a helyzetben kell tartani a bakdarura, illetve a láncos emelőre függesztve azért, hogy bármilyen rendellenesség esetén a tábla azonnal visszaengedhető, a nyílás zárható legyen. Ezek után főelzáró tábla üzemszerű működtetésével a vízkibocsátás elvégezhető. A vízszolgáltatás megszüntetésékor először a főelzárást kell zárni, majd ezt követően az ideiglenes elzáró táblát visszaengedni. Az árvízi üzemben történő üzemeltetést a mindenkori szakasz-védelemvezető irányítja. Az így végrehajtott üzemrend idején a nyílás üzemeltetését helyszíni ellenőrzéssel naponta kontrollálni kell. A további előírásokat, vizsgálatokat a KONSTRUKTŐR Kft. által készített, a „Nagykunsági főcsatorna vízbeeresztő zsilip elzáróberendezések statikai ellenőrzése árvízi vészbeavatkozás esetén” című tervdokumentáció tartalmazza, amely a továbbiakban az üzemeltetési szabályzat részét képezi.- A vízminőség megőrzése érdekében szükséges beavatkozások: A főcsatornán a vízszolgáltatási idényben (március 15. - november 10.) vízminőség- vizsgálati terv alapján havonta egy alkalommal vízmintavétel történik, amelynek feldolgozásával lehetővé válik a főcsatorna vizének minősítése öntözővíz és halastó tápvíz szempontjából. A főcsatornába történő belvízbevezetéseket követően a vízszolgáltatásra történő felkészülés, a szükséges beavatkozások meghatározása érdekében (pl. átöblítés) vízminőség vizsgálat elvégzése szükséges. A költségek megosztásáról, szükség szerinti átterheléséről gondoskodni kell (érintettek, belvízvédekezés, stb.). Az árvízvédekezés, illetve árhullám levonulása idején történő vízszolgáltatás feltétele, hogy a Tisza vizének hordalékanyag-tartalma 100 mg/l alatt legyen. Az ennél magasabb hordaléktartalmú víz főcsatornába történő bevezetésére külön megállapodás megkötése után, költségátterhelés (növényzet eltávolítás, kotrás, depónia rendezés) mellett van lehetőség. A Tiszán esetlegesen előforduló, a vizes életteret veszélyeztető vízminőség-romlás, szennyeződés (cianid- vagy nehézfém-szennyezés, benzol vagy szerves oldószer-terhelés, stb.) esetén a Nkfcs. beeresztő műtárgyát zárni kell annak érdekében, hogy szennyező anyag a főcsatornába ne kerülhessen. 9
