A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Vári Dezső, FETIKÖVIZIG: A Beregi belvízrendszer fejlesztési koncepciója vízháztartási szemléletű vízrendezési megoldások alkalmazásával
— Barabás --Beregsurány 3. ábra. A talajvízállás évi menete két kútnál (FETIKÖVIZIG) A legmagasabb talajvízállást általában március, április, május, június hónapokban lehet megfigyelni. Október, november hónapokban eléri a legmélyebb szintet, majd decembertől ismét emelkedik . Szoros összefüggés található az árvízzel vagy főleg a belvízzel elöntött területek és a talajvíz változása között, ami abban jelentkezik, hogy magas talajvízállású években a viszonylag kisebb csapadékok hatására jelentős elöntések keletkeznek. Ennek fő oka a talajvízszint terephez való közelsége. Az utóbbi évtizedekben a legmagasabb mértékadónak tekinthető talajvízszinteket az 1967, 1980 és 1999. A maximális szintek idején, helyenként akár 0,5 m-re is megközelítheti a talajvíz a felszínt. A Tisza mellett, az átlagos talajvízszint mindenütt 3 m-nél közelebb van a terepszinthez. Természetesen a folyók vízjárásától befolyásoltan, azoknak közelében még nagyobb szintkülönbségek is létrejönnek. Míg azonban ott a szintingadozások egy éven belül többször is ismétlődhetnek, a folyóktól távol csak a nedves évek sorozatai szerint változik nagyobb mértékben a talajvíztükör helyzete. A táj talaj- és rétegvízben való gazdagságát csak részben magyarázzák a helyi vízháztartási viszonyok. Egy 1993-ban a FETIVIZIG által készített vizsgálat szerint, a talajvíz áramlás iránya az öblözet északi részén kelet-nyugati irányú és a Tisza felé gravitál. Tiszaadony-Barabás- Nagybégány (Bogan-Ukrajna) vonalától az áramlás délnyugat-déli irányba fordul a Tisza vonala felé. A talajvízszint esés nagysága akkor északon 32 cm/km volt, Nagybégány- Tiszaadony vonalán 48 cm/km. Az esésirányokat figyelembe véve egyértelműnek tűnt, hogy a Tisza folyó kis vízhozama a talajvízkészletből pótlódik. Az áradások idején az áramlás iránya megváltozik és az árhullám a talajvízkészletet növeli. A csapadékmennyiség változást a Beregben, ahol többnyire agyagosak a talajok, lassabban követi a talajvízszint változás, mint a Felső-Szabolcsban vagy Nyírségben (FETIVIZIG 1983) III. A beregi öblözet mai mezőgazdasága A Beregi kistérség mezőgazdasága a rendszerváltást követően folyamatos átalakuláson megy keresztül . A térség agráriumának fejlődését napjainkban több tényező is befolyásolja. A kistérség mezőgazdaságára jelenleg a szántóföldi növénytermesztés jellemző. 10
